Száztizenkilenc random módon kiválasztott szájüregi laphámrákos betegből álló csoport alapján vizsgálták a szerzők a rizikótényezők előfordulási gyakoriságát Északkelet-Magyarországon. A betegdokumentáció alapján elemezték a standard epidemiológiai adatokkal és a klinikai paraméterekkel összefüggésben a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokat, a fogazat állapotát, az életmódra utaló lakóhelyet és a magas rizikójú humán papillomavírus (HR-HPV) infekciót. A vírus kimutatása az archivált szövettani blokkokból polimeráz láncreakció vizsgálattal történt. A betegek 65,5 százaléka dohányzott a diagnózis felállításakor. A negyvenöt éves vagy fiatalabb korosztály 86,4%-a dohányzott. A dohányzás szignifikáns korrelációt mutatott a fiatalabb életkorral, a férfi nemmel, az előrehaladott klinikai stádiumokkal és az alkoholfogyasztással. A páciensek 24,5 százaléka vallotta magát absztinensnek, míg 41,1% napi rendszerességgel fogyasztott nagy mennyiségű alkoholt. Az alkoholfogyasztás a fiatalabb korral, a férfi nemmel és a tumor helyével mutatott szignifikáns összefüggést. HR-HPV típusokat a minták 42,8 százalékában mutatták ki. A HPV-pozitivitás korrelált, bár nem szignifikáns módon, a fiatalabb életkorral és a kedvezőbb 5 éves túléléssel. A betegek 12,6 százalékának volt gondozott fogazata. A fogazat állapota szignifikáns összefüggést mutatott a beteg korával és dohányzási, alkoholfogyasztási szokásaival. Semmilyen lényeges különbséget nem találtak a városi és kistelepülésen lakó páciensek között.Vizsgálati csoportukban a dohányzás és az alkoholfogyasztás a két legfontosabb rizikófaktor. A szájüregi daganatok prevenciójának tehát fő pillére kell, hogy legyen a dohányzásról való leszoktatás és az alkoholfogyasztás mérséklése. Ezek mellett az egészséges táplálkozás és a rendszeres fogászati gondozás fontosságát kell kiemelnünk.