Az elmúlt évtizedekhez hasonlóan a tüdőrák gyógyítására tett kísérletek továbbra is az onkológia egyik legnagyobb kihívását jelentik. Terápiás lehetőségeink meglehetősen kiterjedtek, de az inoperábilis nem-kissejtes tüdőrákos betegek életesélyei így is nagyon szerények (az 5 éves túlélés - tekintet nélkül a kapott kezelésre - 14% körüli). A molekuláris genetika robbanásszerű fejlődése, a gyógyszerszintézisek automatizálása teremtette meg az alapot a célzott molekuláris daganatterápia számára. Dolgozatunkban két olyan esetet mutatunk be beteganyagunkból, akiknél harmadik vonalbeli kemoterápiás szerként gefitinibet alkalmazva jelentős klinikai és radiológiai regressziót sikerült elérnünk. Betegeink esetében a hagyományos citotoxikus szerek után alkalmazott "új támadáspontú" gefitinib jelentős életminőség-javulást is eredményezett.