A maxillofacialis sebészet területén az állcsontdeformitások kezelésében a hagyományosan alkalmazott osteotomiák mellett új megoldást jelent - a végtagsebészetben már több évtizede használt - distractios osteogenesis bevezetése. A szerzők a szakirodalmi adatok alapján részletesen foglalkoznak az osteodistractios sebészi módszer kidolgozásának történetével és a műtéti beavatkozás ismertetésével. Felsorolják az indikációs területeket, az alkalmazott protokollokat és a leggyakrabban használt készüléktípusokat, hangsúlyozzák a kezelések multidiszciplináris jellegét. Két mandibula distractios osteogenesis esetet leírva bemutatják az osteodistractio gyakorlati alkalmazását extra- és intraoralis készülékekkel, felhívják a figyelmet a nehézségekre és a hibalehetőségekre. Céljuk a hazai alkalmazás szélesebb körben való elterjedésének elősegítése.