Az egészségügyi dolgozók felelősségi viszonyai és kártérítési kötelezettsége / Ágoston István
Bibliogr.: p. 23. - Abstr. hun., eng.
In: Nővér. - ISSN 0864-7003, eISSN 1588-1423. - 2006. 19. évf. 4. sz., p. 17-24.
Az elmúlt években felerősödött az egészségügyre, az egészségügyi dolgozókra irányuló közfigyelem, és ez a fokozott társadalmi érdeklődés is hozzájárul ahhoz, hogy egyre gyakrabban hallani a médiában egészségügyi etikai, munkaügyi felelősségre vonásról, kártérítési perekről. A szerző tapasztalatai szerint nem minden egészségügyi dolgozó számára átlátható, hogy hivatásának gyakorlása közben milyen felelősségi jogviszony alanya lehet, milyen kártérítési kötelezettségek terhelik. Jelen cikk összefoglalja mindazon főbb területeket, ahol az egészségügyben dolgozók felelőssége fennállhat az etikai felelősségtől a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségéig, külön figyelmet szentelve a munkaviszonyból fakadó kártérítési kötelezettségek bemutatásának. A felelősség a társadalom védekező mechanizmusa a társadalom által előírt és megkövetelt normákkal szembeni helyzetekkel és magatartásokkal. A társadalmi normák megsértése, legyenek azok erkölcsi vagy jogi normák, hátrányos következményeket von maga után. A jogi normák megsértése jogkövetkezményekkel (szankciókkal) jár, amelyet az állam szükség esetén a legitim erőszak eszközével is érvényre juttat. A társadalom által előírt normák az egészségügyben, az orvosi és más egészségügyi tevékenység írott és íratlan szabályain alapulnak, ezért megállapítható, hogy milyen felelősségi forma áll fenn az adott esetben. Az egészségügyi szakdolgozót etikai, fegyelmi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi felelősség terhelheti, ezen túlmenően a munkavégzésből fakadóan a (tág értelembe vett) munkajogi szabályok szerint is felelősséggel tartozik munkáltatójának. A különböző felelősségi formák nem külön-külön érvényesülnek, hiszen - például - a szakma szabályainak megszegése egyszerre etikai és szabálysértési eljárást is vonhat maga után.