BEVEZETÉS - Korábbi vizsgálatok szerint a munkakörnyezet jelentősen kihat a dolgozók egészségi állapotára és a stresszre adott reakcióikra, ami hozzájárulhat betegségek kialakulásához, vagy a segítő hivatást gyakorlók körében a kiégés jelenséghez. Vizsgálatunk célja, hogy egy szabadkai egészségügyi szakdolgozói mintában végzett adatgyűjtés és elemzés segítségével megnézzük, mennyiben befolyásolja a pszichoszociális munkakörnyezet saját egészségük megítélését. MÓDSZEREK - A kutatási mintában 253 szabadkai egészségügyi szakdolgozó vett részt: a többségük betegágy melletti ápolóként, főnővérként vagy asszisztensként dolgozik (mintegy 80,1%-uk). Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves felmérést végeztünk, amely kiterjedt az egészség önértékelésére, a pszichoszomatikus tünetek gyakoriságának feltérképezésére, valamint a pszichoszociális munkakörnyezet (például lelki megterhelést okozó helyzetek gyakorisága, munkával való elégedetlenség) megismerésére. EREDMÉNYEK - A megkérdezett egészségügyi szakdolgozók jelentős arányban tapasztalnak olyan helyzeteket, amelyek lelkileg megterhelést jelentenek számukra. Ezzel párhuzamosan viszont gyakran nem rendelkeznek olyan kapcsolati hálóval, amely hatékony társas támogatást nyújtana számukra ilyen esetekben. A lelki megterhelés gyakorisága, a társas támogatás hiánya, a pluszmunka vállalása, a három műszakos munkakör, valamint a munkával való elégedetlenség negatívan hat a saját egészség megítélésére. KÖVETKEZTETÉSEK - A pszichoszociális munkakörnyezet jelentős mértékben kihat az egészségügyi szakdolgozók egészségének megítélésére, valamint pszichoszomatikus tüneteik gyakoriságára. Olyan készségek és technikák elsajátítására volna szükség valamennyi egészségügyi dolgozó számára, amelyek segítenének a megelőzésben.