A kábítószerként széles körben elterjedt MDMA közismert eufóriát, egodiastolét, fokozott szociális interakció készséget okozó hatásáról, illetve olyan negatív pszichés hatásairól is, mint depresszió, szorongás, álmatlanság, zavartság, paranoid tünetképzés. Ez utóbbiak háttere nem teljesen tisztázott, de több elmélet a szer hatására bekövetkező cerebrovascularis változásoknak, az agyi vérátáramlás csökkenésének tulajdonít benne szerepet. A szerzők felmérésükben az MDMA agyi vérátáramlásra és agyi glukóz-felhasználásra gyakorolt hatását vizsgálták patkányok agyának különböző területein. Három placebo-kontrollált vizsgálatot végeztek el, melynek során az MDMA rövid távú (15-25-perc) és hosszabb távú (3 hét) hatásait vizsgálták, illetve azt, hogy előzetes pre-expozíció változtat-e az MDMA adását követően észlelt rövid távú hatásokon. Az eredmények alátámasztják, hogy az MDMA rövid és hosszú távon egyaránt hatással van az agy legtöbb területének működésére, illetve hosszabb távon az agyi vérátáramlás és metabolizmus között korábban konstansnak tartott  egyensúlyi állapotban is változást idéz elő.