Az egyre bővülő genetikai adatbázisunk, így az exponenciálisan növekedő felfedezett génmutációk száma paradox módon a nagy népbetegségek esetében egyre bonyolultabbá teszi az egyes génterületek jelentőségének meghatározását. Ez utóbbi, igen gyakori kórképeknél (hipertónia, diabétesz, zsíranyagcsere-zavarok, stb.) számos gén játszik befolyásoló szerepet, ugyanakkor a felfedezett mutációk variációs lehetősége extrém módon megsokszorozódott. Jelen adataink szerint - bár korábbi ígéretes megfigyelések voltak - nem állítható egy "kandidátus" gén vonatkozásában sem, hogy klinikai rizikóbecslésre alkalmazható lenne. A vérnyomás szabályozásában szerepet játszó gének mutációi jelentőségének értékelése szempontjából sokkal hasznosabbnak látszik az antihipertenzív terápia hatásosságával való asszociációs megközelítés. Az eredmények alapján egyre inkább az a lehetőség bontakozik ki, hogy a vérnyomás-szabályozásban meghatározó mechanizmusoknál észlelhető genetikai eltéréseket a különböző vérnyomáscsökkentő terápiára adott válasz vonatkozásában vizsgáljuk. A jelenleg rendelkezésre álló vizsgálatok - a kis esetszámok ellenére is - a farmakogenetika igen ígéretes területét jelentik.