Az Észlelt Stressz Kérdőív (Perceived Stress Scale - PSS) magyar változatának jellemzőit vizsgáltuk 217, stresszkezelő programra jelentkező egyén válaszai alapján. A kérdőív három változata (PSS14, PSS10, PSS4) szorosan korrelál (r = 0,99 és 0,93), mindhárom belső megbízhatósága igen jó (a Cronbach-alfa rendre 0,88; 0,85; 0,79), és a teszt-reteszt megbízhatósága is kiváló (r = 0,90). A nem, az életkor és az iskolai végzettség nem befolyásolta szignifikánsan az összpontszámot, ugyanakkor mintánk egyes alcsoportjainak átlagpontszámai különböztek: a szakemberek (orvos, szakápoló, pszichológus) átlagértékei alacsonyabbak voltak, mint a ?normál? és diák csoport értékei, a szomatikus betegcsoport magasabb pontszámot ért el, míg a legmagasabb a pszichiátriai kezelés alatt álló (szorongó) csoport pontszáma volt. A kérdőív validitását más, ismert pszichológiai skálákkal összehasonlítva is igazoltuk. Közepesen szoros összefüggést találtunk a PSS és a szubjektív testi tünetek (PHQ), a WHO Jól-lét Skála, a rövidített Cook-Medley Ellenségesség pontszámok között; szorosabb volt az összefüggés a depresszió (Rövidített Beck Depresszió Kérdőív - BDI) és a szorongás (Spielberger Vonásszorongás Skála - STAI-T) pontszámokkal: a korrelációs együtthatók 0,52-0,85 között voltak. A fentiek jelzik, hogy bár van összefüggés az észlelt stressz és a különböző testi és lelki tünetek között, a PSS által mért változó egy független konstruktum, mely alkalmas a krónikus stressz mint rizikófaktor becslésére.