A mentális zavarok kiemelt népegészségügyi jelentőségű betegségcsoportot alkotnak, befolyásolják a betegek életminőségét, társas kapcsolatrendszerét, társadalomba való beilleszkedését. A mentálhigiéné, azaz a mentális zavarok megelőzése és a mentális egészségfejlesztés fontos alapját képezi a népegészségügyi munkának. A serdülő- és ifjúkor az az életkori szakasz, amelyben a pszichés problémák gyakran halmozódnak, ugyanakkor a mentálhigiénés megelőzés hosszútávú sikereket érhet el. A rizikó- és protektív elmélet segít feltárni a serdülőkori pszichés problémák gyakoriságát befolyásoló egyéni és társas tényezőket. Jelen tanulmány célja, hogy egészséges, nem klinikai populációba tartozó serdülők (N = 1240, 11-20 évesek) körében elemezzük a depressziós tünetegyüttes gyakoriságát bizonyos szociodemográfiai, valamint rizikó- és protektív tényezők függvényében. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a lányok körében magasabb a depressziós tüneti skála átlagértéke, az életkor szerint pedig a 16 éves korban jelentkezik a maximum. A kétszülős családszerkezet, a problémák megbeszélése a szülőkkel és a tanárokkal, a jó tanulmányi eredmény, valamint az elégedettség az iskolával védőfaktorként szerepel. A dohányzók, alkoholt és marihuánát fogyasztók körében a depressziós tüneti skála magasabb értékeket mutat.