Az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett kereskedelmi, szolgáltatói és fogyasztói szokások változása a vegytisztítási tevékenységében is megmutatkoznak. A vegytisztító szalonok - a tisztító berendezéseikkel együtt - mind nagyobb arányban találhatók meg a bevásárló- és üzletközpontokban, ahol nagy számú vásárlóközönség tartózkodik. A kémiai biztonsági, munkaegészségügyi követelmények mellett ezen új tendenciák is indokolttá tették a fővárosi vegytisztítók átfogó köz- és környezetegészségügyi ellenőrzését. A kidolgozott szempontrendszerrel alapvetően a tevékenység végzéséhez szükséges műszaki, technológiai, hatósági követelmények betartásának ellenőrzésére került sor a nyilvántartásunkban szereplő összes budapesti vegytisztítóban. Ennek alapján elsősorban a munkahelyi kockázatbecslési dokumentumokat, biztonsági adatlapokat, a dolgozók munkaalkalmassági vizsgálatainak meglétét, a munkahelyi levegőszenyezettségi mérési jegyzőkönyveket, a szellőző rendszer műszaki állapotát, az egyéni védőeszközök használatát és az oldószer, valamint a persár tárolási körülményeit ellenőriztük. A két évig tartó vizsgálatsorozat vegyes eredményeket hozott. Munkahelyi kockázatbecsléssel a vegytisztítók 30%-a nem rendelkezett, a tetraklóretilén és más veszélyes készítmények biztonsági adatlapjait mindegyik munkáltató bemutatta. Munkahelyi levegőszennyezettségi méréseket a szalonok egyharmadában sohasem végeztek. A rendelkezésre álló légszennyezettségi mérési jegyzőkönyvek és a munkaalkalmassági vizsgálatok alapján a dolgozók, a vizsgálat idejében fokozott expozíciónak nem voltak kitéve. A tisztítógépek és helyiségek szellőzőberendezéseinek műszaki állapota néhány kivétellel megfelelő volt, különösen az alsó elszívást is figyelembe véve. Az oldószerekkel közvetlenül munkát végző dolgozók 27%-a semmilyen egyéni védőeszközt nem használt a karbantartás, folttisztítás, persár ürítés során. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a tetraklóretilén egészségkárosító hatására vonatkozó kérdésekre a dolgozók 12%-a semmilyen információval nem tudott szolgálni, az oldószer és veszélyes hulladékok tárolása pedig a vállalkozások 27%-ában nem volt megfelelő. Elmondható, hogy az egészség és munkavédelem feladatkörében külön alkalmazottat foglalkoztató vegytisztító láncolatok üzemeiben volt tapasztalható a legkevesebb hiányosság, a kisebb - családi és egyéni - vállalkozások tudtak legkevésbé megfelelni a jogszabályi követelményeknek. A kockázatbecsléseknek és munkavédelmi oktatási jegyzőkönyveknek minden esetben ki kell térni a kémiai kockázatok kezelésére és a dolgozók tájékozottságáról csak a rendszeres számonkérés és kikérdezés ad valós képet. A dolgozók tényleges tájékozottsági állapotát és az egyéni védőeszközök használatának mellőzését figyelembe véve, az egészséghez, mint értékhez való viszonyulásban további szemléletváltozás elérése szükséges. A napjainkban használt vegytisztítási eljárások, valamint a légszennyezettség mérési jegyzőkönyvek ismeretében kijelenthető, hogy a tisztító berendezések a környezetükben tartózkodó személyekre nem jelentenek fokozott veszélyt, azonban ez a nagymennyiségű veszélyes anyaggal végzett technológia a lakosság által sűrűn látogatott helyiségekbe történő telepítése közegészségügyi szempontból nem kívánatos.