Az archasadékok a gyakori fejlődési rendellenességek közé tartoznak, amelyek láthatóságuk miatt komoly pszichológiai problémát jelentenek az érintett családoknak. Az izolált ajakhasadék és a hátsó szájpadhasadék különböző genetikai eredetű rendellenességek, ezért nagyon fontos a kórokok vizsgálata során elkülöníteni őket. Vizsgálatunk célja a fejlődési rendellenességek kialakulásában szerepet játszó külső tényezők közül az anyai foglalkozás, a terhesség első trimeszterében szedett folsav, illetve a terhesség alatti heveny és idült anyai betegségek archasadékokra gyakorolt hatásának elemzése volt. A vizsgálati anyagot az 1980-1996 közötti Veleszületett Rendellenesség Felügyelet Eset-Kontroll Kóroki Monitor adatbázisa jelentette. Az archasadékos gyermeket szült édesanyák szignifikánsan alacsonyabb képzettséggel rendelkeztek, mint a kontrollok szülei. A folsav szedése a terhesség első trimeszterében csökkentheti az archasadékok kialakulásának kockázatát, ezért közegészségügyi információk segítségével kellene felhívni a szülők figyelmét a folsav védő hatására. Vizsgálatunk eredményei szerint a heveny anyai betegségek közül az influenza, a nátha, az orofaciális herpesz és a húgyúti betegségek növelhetik az archasadékok kialakulásának kockázatát. Az idült anyai betegségek vizsgálata során az epilepszia és a szívbetegségek egy részénél volt kimutatható kockázatnövekedés. Az anyai influenza és az egyéb fertőző heveny betegségek esetleges teratogén hatása elsősorban a lázzal magyarázható. Fontos lenne a megelőzés érdekében az influenza elleni védőoltás bevezetése a gyermeket tervező nők körében, valamint a láz megfelelő és gyors kezelése az influenza diagnosztizálása után.