A szerzők az allergiás megbetegedések kiváltásában szerepet játszó állati eredetű táplálék allergénekről számolnak be irodalmi adatok és saját vizsgálataik alapján. Ismertetik a különböző allergének között fellépő keresztreakció patomechanizmusát. Az allergének közötti keresztreakció kimutatására tehéntej fehérjével és egyéb tejtermelő állatok tejével (tehén, kecske, juh, bivaly, kanca), tejtermékekkel, valamint az állatok húsával végeztek vizsgálatokat (immunoblot). A tehéntej-allergiás egyén széruma erős immunreakciót adott valamennyi állat tejével és a tejtermékekkel. A tejtermelő állatok húsa a tehéntej-allergiás egyén savójával in vitro erős allergén aktivitást mutatott, kivéve a juhhúst. A vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a vizsgált tejfélék, a tejtermékek és a tejet adó állatok húsának (kivéve a juhhúst) fogyasztása a tehéntej-allergiás egyén számára nem ajánlott az erős keresztreakció miatt. A keresztreakció kimutatására további in vitro vizsgálatokat végeztek tojásallergiás betegek szérumával tyúk- és fürjtojással valamint szárnyas-húsokkal A tojások között erős keresztreakció volt kimutatható, míg a tyúkhúsallergén aktivitása alacsony volt. Ennek megfelelően a tojásallergiás betegek étrendi kezelésében a tojás teljes eliminációja javasolt, a csirkehús fogyasztása azonban csak klinikai tünetek kialakulása esetében mellőzendő. Eliminációs étrend esetében a szerzők felhívják a figyelmet a megfelelő fehérje-, kalcium- és vitaminpótlás jelentőségére, hangsúlyozva a csecsemő és gyermekkori táplálék allergiában a nagyfokban hidrolizált tápszerek étrendben betöltött szerepének fontosságát és fejlődésre gyakorolt hatását.