A klinikai gyakorlat igényei magasak az atípusos, másodgenerációs antipszichotikumokkal (MGA) szemben, ugyanakkor az ellenőrző vizsgálatok csak lassú ütemben, kis lépésekben haladva igazolják a klinikai sejtéseket, elvárásokat. A szakma szűkében van kellő számú és meggyőző erejű kontrollált vizsgálatnak. A klinikai pszichofarmakológia jelenleg a hézagpótló metaanalízisek korát éli. Közülük az egyik legismertebb és legalaposabban kidolgozott igazolja néhány MGA-nak a tradicionális szerekkel szembeni előnyét az antipszichotikus hatás vonatkozásában (Davis és mtsai. 2003). A megkülönböztetett csoporton belül klozapin és amiszulpirid jár élen a vizsgált effektus nagyságában. Jelen cikk elemzi az említett tanulmányt, kitér metodikai előnyeire és korlátaira, majd gyakorlati trendeket és elméleti megfontolásokat figyelembe véve predikcióba bocsátkozik arra vonatkozóan, hogy a post marketing fázis dózismódosító hatása mennyiben értékeli át következtetéseiket.