Bevezetés: A Hodgkin-lymphoma Epstein?Barr-vírus-asszociációja földrészenként, országonként változik, magyarországi vizsgálatok eddig nem voltak. Célkitűzés: A szerzők munkájuk során Hodgkin-lymphomás betegeik szövettani mintáiban vizsgálták az Epstein-Barr-vírus jelenlétét és a kialakított latencia típusát. Módszer: A vírust PCR-, immunhisztokémiai és in situ hibridizációs módszerrel mutatták ki. Eredmények: 109 esetből PCR-vizsgálattal 61 beteg (56%) volt vírus pozitív, míg latens membran protein 1 pozitivitást 47 eset (43%) mutatott. A latens membrán protein 1 és Epstein?Barr nukleáris antigén 2 vizsgálatának eredménye alapján mindegyik beteg a II-es latenciatípusba tartozott. A nemek arányát tekintve a nők 53%-a, míg a férfiak 58%-a volt PCR-vizsgálattal vírus pozitív. A gyermekek (1?14 év) Epstein?Barr-vírus asszociációját a felnőttekhez hasonlítva, 10 gyermek közül 6 volt PCR-vizsgálattal pozitív, a felnőttekhez képest eltérést nem találtak. Az Epstein?Barr-vírus pozitív betegek életmódját tekintve szignifikánsan gyakoribb volt a dohányzás, s nagyobb arányú a rossz szociális körülmény. Beteganyagukban a kevert sejtes forma fordult elő leggyakrabban (65%), és ebben a típusban tapasztalták PCR-vizsgálattal a legnagyobb Epstein?Barr-vírus pozitivitást (60%), mely elsősorban a 11?20 éves és az 51 évesnél idősebb korosztályban volt nagyobb arányú. A nodular sclerosisos esetek vírus pozitivitása 52%-os volt (a negatív esetek a 15?30 éves korosztályban halmozódtak), a többi szövettani altípus a kis esetszám miatt nem volt értékelhető. A Hodgkin-lymphoma és az Epstein-Barr-vírus-asszociáció betegségmodelleket vizsgálva betegeik egyértelműen egyikbe sem voltak besorolhatóak, amit az eltérő gazdasági fejlettségű területeken élő népesség szocioökonómiai különbözőségével magyaráznak. Következtetés: Eredményeik arra utalnak, hogy az Epstein?Barr-vírus-infekció a magyarországi Hodgkin-lymphomás esetek kialakulásában is jelentős szerepet játszhat.