Összefoglalás:A gyógyszertechnológiai kutatás fontos feladata, hogy a formulálás során előállított gyógyszerkészítményből a hatóanyag lehetőleg minél nagyobb része hasznosuljon. Ez akkor valósul meg, ha a farmakon jól oldódik a biológiai közegben, ezáltal mód van arra, hogy megfelelően felszívódjon. A vízben lassan és kismértékben oldódó vegyületek oldékonyságának növelése - a fizikai-kémiai tulajdonságok megváltoztatásával - jobb biohasznosíthatóságot eredményez. Ezáltal lehetővé válik az alkalmazott dózis csökkentése és a mellékhatások mérséklése.A ciklodextrines (CD) zárványkomplex-képzés a gyógyszerészet számos területén alkalmazott módszer a stabilitás növelésére, az oldódási viszonyok fokozására és a biohasznosíthatóság javítására. Munkánk során egy nem-szteroid gyulladáscsökkentő, a nifluminsav ciklodextrines zárvány-komplexeivel foglalkoztunk, háromkomponensű-rendszerek készítésének és vizsgálatának elvégzésével.Megvizsgáltuk az eloállított termékek kioldódását, in vitro membrándiffúzióját, n-oktanol/víz megoszlását, nedvesedési tulajdonságát és felvettük a termoanalitikai görbéiket.Az eredmények alapján teljes zárványkomplex-képzés jön létre. A termékek fizikai-kémiai tulajdonsága megváltozott, ezáltal az oldékonysági paraméterek is növekedtek. A farmakon biohasznosíthatósága optimalizálhatóvá vált.