A mindennapi fogorvosi gyakorlat fontos része az általános és fogászati anamnézis felvétele. 2001-ben végzett felmérés szerint Magyarországon a 60 éven felüliek aránya 27%. Az előrejelzések az átlag életkor emelkedésével számolnak, és a lakosság további elöregedését jósolják. Mivel a fogorvosi kezelésre jelentkező páciensek átlagéletkora megemelkedett, így jelentősen nőtt a kezelések általános szövődményeinek rizikója. Egyre nagyobb szükség van a fogorvosi kezeléskor fellépő hirtelen rosszullétek megelőzésére, melyek időnként életveszélyes állapotokat is előidézhetnek. 1941-ben az American Dental Association olyan egészségügyi kérdőív-rendszert dolgozott ki, amely az American Society of Anaesthesiologists (ASA) rizikócsoport beosztásán alapszik. 1993-ban K: J. M. de Jong és munkatársai számoltak be a kérdőív klinikai felhasználásának tapasztalatairól. Ezek alapján az Európa Tanács Egészségügyi Bizottsága mellett működő fogorvosi munkacsoport európai bevezetésre ajánlotta. Vizsgálataik során a szerzők arra keresték a választ, hogy az ASA által szerkesztett kérdőív mennyiben segíti az anamnézis felvételét. Felmérésük arra is kiterjedt, hogy az általuk vizsgált páciensek mely rizikófaktorba tartoznak. 207 páciens adatait dolgozták föl, akik a Semmelweis Egyetem, Fogorvos-tudományi Karának beteganyagából véletlenszerűen kerültek kiválasztásra. Eredményeikből kiemelnénk, hogy az ASA rizikócsoportok közti megoszlás a következőnek adódott: ASA I.: 35,8%, ASA II.: 24%, ASA III.: 17%, ASA IV.: 23,2%. A 60 év feletti korosztályban ASA I.: 20,9%, ASA II.: 13,2%, ASA III.: 24,2%, ASA IV.: 41,7%. A felmérés eredménye igazolja, hogy az ASAI II. és IV. rizikócsoportok előfordulási aránya a 60 évfeletti korcsoportokban nő, így emelkedik azon páciensek száma, akiknél az anamnesztikus adatok miatt a kezelés módosítására lehet szükség. A beosztás alkalmas arra, hogy tájékoztassa a fogorvost a beteg kezelését befolyásoló egészségi problémák természetéről.