Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=75884
MOB:2005/2-3
Szerzők:Zonda Tamás; Antal Albert; Kocsis Eleonóra; Sótonyi Péter
Tárgyszavak:ALKOHOLIZÁLÁS; ÖNGYILKOSSÁG; STATISZTIKA; EGÉSZSÉGÜGYI FELMÉRÉSEK; DEPRESSZIÓ
Folyóirat:Addiktológia - 2004. 3. évf. 1. sz.


  Egyes pszichiátriai eltérések retrospektív vizsgálata budapesti öngyilkosok körében kontrollcsoport bevonásával / Zonda Tamás [et al.]
  Bibliogr.: p. 80-82. - Abstr. hun., eng.
  In: Addiktológia. - ISSN 1589-0317. - 2004. 3. évf. 1. sz., p. 70-82. : ill.


A szerzők száz, egymást követő, budapesti öngyilkos esetében végeztek ún. "pszichológiai boncolást" a major depresszió, az alkohol- és a drogdependencia/abúzus előfordulását vizsgálva a DSM-IV kritériumrendszerét használva. Az ilyen típusú vizsgálatok terén felmérésük egyike azon kisszámú vizsgálatoknak az irodalomban, mely azonos nagyságú, nemű és korú kontrollnépességet használ. Ez indokolja a "pszichológiai boncolással" kapcsolatos etikai, metodikai problémák kissé bővebb tárgyalását. Eredmények: (1) Az öngyilkosságot elkövetők körében sokkal gyakoribb volt a pszichoszociális stressz, nyomasztó életélmény, kapcsolatzavar, és gyakrabban jelentkezett a magatartás megváltozása a halál előtti hetekben. (2) Az élet során elkövetett egyszeri öngyilkossági kísérlet nem volt prediktora egy későbbi végzetes tettnek, csak a többszöri kísérlet. (3) Az öngyilkoscsoportban 36%-ban volt diagnosztizálható major depresszió, míg a kontrollcsoportban 17%-ban. Az öngryilkosság mögött álló major depresszió - az irodalomban helyenként jelzett - magas arányát tehát nem találták. Az öngyilkos major depressziósok (36 fő) egyharmada, a kontrollcsoport csaknem mindegyike reaktív (szekunder) major depressziósnak bizonyult, melynek oka súlyos szomatikus betegség volt, s mely esetekben a pszichiátriai intervenció lehetősége szerény. (4) Az öngyilkosok körében 33%ban, a kontrollcsoportban 44%-ban volt megállapítható súlyos alkoholbetegség, 14%, illetve 8%-ban az egyértelmű drogfogyasztás. Adataik ismét hangsúlyozzák, hogy, hazánkban az alkoholizmus látszik az egyik legsúlyosabb problémának úgy mentálhigiénés, mint szomatikus értelemben.