Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=75820
MOB:2005/2-3
Szerzők:Jenei Veronika; Zor Kinga; Magyar Kálmán; Jakus Judit
Tárgyszavak:KUTATÁS; SEJTVÁZ; SEJTÖSSZEKÖTTETÉS
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2005. 146. évf. 13. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Az R-(-)-deprenyl szerepe neuronalis és nem neuronalis sejtek adhéziójában / Jenei Veronika [et al.]
  Bibliogr.: p. 605-606. - Abstr. hun., eng.
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2005. 146. évf. 13. sz., p. 601-606. : ill.


A Parkinson-kór terápiájában használatos monoaminoxidáz B inhibitor, R-(-)-deprenyl jótékony hatását már több különböző betegségben kimutatták, mint például Parkinson- és Alzheimer-kórban, atherosclerosisban vagy tumorképződésben. A sejtadhézió fő szabályozójának, a sejtváznak a szerepét szintén kimutatták a fenti kórképek kialakulásában. A vegyület sejtadhézióra gyakorolt hatását azonban még soha nem vizsgálták. A szerzők tanulmányukban az R-(-)-deprenyl sejt-sejt adhézióra gyakorolt hatását vizsgálták neuronalis (PC12 patkány phaeochromocytoma), és nem neuronális (NIH3T3, NIH3T3/EGFR, NIH3T3/ EGFR-e3B1 egérembrió fibroblastokban és S180 egérsarcoma) sejtekben egy sejtasszociációs assay segítségével. Az R-(-)-deprenyl sejttípus- és koncentrációfüggő módon fokozta a sejt-sejt adhéziót a monoamin-oxidáz B-t nem tartalmazó PC12 sejtekben, illetve az NIH3T3 sejtekben monoamin-oxidáz B-t nem gátló alacsony koncentrációkban is ugyanezt a hatást tapasztalták. Érdekes módon az R-(-)-deprenyl a tumorsejtvonalak sejt-sejt adhézióját is fokozta. Az R-(-)-deprenyl fenti hatása egy 24 órás regenerációs periódus után sem bizonyult reverzíbilisnek. Ugyanakkor, a vegyület monoamin-oxidáz B enzimet nem gátló izomere, az S-(+)-deprenyl nem volt hatással sem a PC12, sem az NIH3T3 sejtek adhéziójára. A szerzők tanulmányukban az R-(-)-deprenyl egy eddig ismeretlen, monoamin-oxidáz B-gátlástól független, sejt-sejt adhézióra gyakorolt hatását írták le, mind neuronalis, mind nem neuronalis eredetu sejtekben. S-(+)-deprenyllel kapott eredményeik valószínusítik, hogy a hatásban a vegyület sztérikus szerkezetének jelentősége van, továbbá hogy a megfigyelt hatás egy, a sejtekben kialakuló irreverzíbilis változás következménye.