A szuicídium komplex többféle módon determinált viselkedés. Számos adat szerint a szuicid viselkedésnek van egy herediter komponense is, mely elsősorban a szerotonerg mechanizmus zavaraival van kapcsolatban. Három szerotonerg génpolimorfizmust vizsgáltunk. A talált genotípusokat később felmért klinikai jellegzetességekhez és pszichológiai személyiségvonásokhoz viszonyítottuk. Csaknem szignifikancia szintjét elérő trendet találtunk az SHTTLPR L allél frekvenciájának növekedése vonatkozásában Az "újdonságkeresés" TCI dimenzióját illetően csökkenést találtunk azokban a páciensekben, akik legalább egy S alléllel rendelkeztek, másik mintánkban az "ártalomkerülés" temperamentumfaktora szignifikáns növekedését találtuk a szuicid csoportban. Adataink azt a nézetet támogatják, mely szerint genetikai faktorok valószínűleg nem játszanak meghatározó szerepet a nem violens öngyilkos viselkedésben. Az SHTTLPR S/L variánsainak azonban lehet hatása a személyiségvonásokra, emellett a szuicid viselkedés és a TCI-személyiségvonások sajátos kapcsolatát találtuk. A stressz-diatézis modell fontosságát és az integratív modellek szükségességét taglaljuk.