A magyar népesség egészségi állapotában igen jelentős különbségek vannak, elsősorban a hátrányos helyzetű régiókban és az alacsony iskolázottságú rétegekben lényegesen rosszabbak az egészségi mutatók, aminek legdrámaibb tükrözodése a középkorú (45-64 éves) népesség rendkívül magas halálozási aránya. Mivel a 65 évnél idősebb népesség körében viszonylag javult a várható élettartam, a hátrányos helyzet elsősorban az aktív népesség, különösen a férfiak esetében jár igen súlyos egészségromlással. Ennek hátterében a viszonylagos lemaradás érzésével kapcsolatos krónikus stressz, tanult tehetetlenség, kontrollvesztés az alapvető, ami depressziós tünetegyüttesben nyilvánul meg.A családorvosnak fontos felismernie a jellegzetes férfi depressziót, ami gyakran agresszivitásban, elsősorban az érdeklődés beszűkülésében és következményes alkoholabúzusban nyilvánul meg. Míg a nők depressziós tüneteikkel inkább fordulnak orvoshoz, ez a férfiak között igen ritka. A családorvos valódi ?orvos gyógyszer? lehet, ha felismeri a kontrollvesztett lelkiállapotot, és társas támogatással, a helyzet szubjektív minősítésének áthangolásával, a páciens önértékelésének erősítésével, a család, a tágabb környezet bevonásával segít a megbirkózási készségek erősítésében, a depressziós lelkiállapot leküzdésében, szükség esetén pszichiáter, klinikai pszichológus bevonásával. Fontos kiemelni, hogy az orvostársadalom is különösen veszélyeztetett a krónikus stresszállapot kialakulása szempontjából, tehát az orvosnak mindent meg kell tennie saját mentális egészsége, egyensúlya megőrzése érdekében.