A dohányzás pszichológiai háttértényezői / Pikó Bettina
Bibliogr.: p. 87. - Abstr. hun.
In: Hippocrates. - ISSN 1419-3337. - 2004. 6. évf. 2. sz., p. 85-87.
Adohányzás a XX. század második felében öltött epidémiaszerű méreteket, annak ellenére, hogy erre az időszakra tehető káros, többek között karcinogén hatásának igazolása. A dohányzás egyike a korai halálozás megelőzhető rizikótényezőinek, amely megfelelő preveilciós programokkal csökkenthető. Ennek ellenére számos egészségnevelési kampány volt sikertelen amiatt, mert nem vették figyelembe, hogy valójában az addiktív viselkedés egy fajtájáról van szó. A cigaretta részben biokémiai úton, részben tanult magatartási reakció révén idéz elő függőséget. A cigarettában lévő egyes anyagoknak ugyanis számos, pszichikailag "kedvező" hatása is van, mint például a nikotin szorongásoldó hatása. A dohányzással való ismerkedés a legtöbb esetben serdülő- vagy ifjúkorban történik, aminek hátterében részben társadalmi-kulturális, részben társas hatások állnak. A dohányzó magatartás fenntartásaiban pedig lényeges szerepet játszik a Weinstein által irreális optimizmusnak nevezett jelenség, amely lényegében egy kóros kockázatészlelés. A pszichikai hatásokat igazolja a komorbiditás is, amennyiben a dohányzás gyakran együttjár szorongássah és depresszióval. A pszichológiai háttértényezők figyelmen kívül hagyásával nem érhetünk el hosszú távú eredményeket a megelőzés terén.