A szájüregi daganatok gyakori előfordulásuk és haláloki szerepük miatt népegészségügyi fontosságú betegségek csoportját képezik. Elvben szűrővizsgálattal korán felismerhetők, eredményesen kezelhetők, így az okozott halálozás mérsékelhető. A szájüregi szűrés egyszerű, három szakaszból áll, úgymint kikérdezés, a nyelv és a szájüreg képleteinek megtekintése, majd a nyaki nyirokcsomók megtapintása. A vizsgálatot rutinszerűen a fogorvos, de a háziorvos és foglalkozás-egészségügyi személyzet is elvégezheti. Ha a vizsgálat rákmegelőző állapotot vagy daganatra utaló jeleket mutat, a beteget sztomatológiai intézetbe kell utalni. A szájüregi daganatban megbetegedettek jelentős hányada ugyanis alacsony társadalmi-gazdasági státuszban lévő, hátrányos helyzetű, "fogorvos- és orvoskerülő", nehezen elérhető. Az egészségügyi ellátórendszer feladata a "rejtőzködő", nagy kockázatú személyek felkutatása és irányítása a szájüregi szűrővizsgálat színhelyére.  Kulcsszavak: szájüregi rák, szájüregi szűrés, egészségügyi ellátórendszer, hátrányos helyzetű célpopuláció