Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=157036
MOB:2022/3
Szerzők:Elek Priyanka Lívia; Vadon Nikolett Beáta; Sütöri Sára; Erdélyi-Hamza Berta; Fountoulakis, Konstantinos N.; Smirnova, Daria; Gonda Xénia
Tárgyszavak:SARS-COV-2; PANDEMIA; ÖNGYILKOSSÁG; DEPRESSZIÓ; ÉLETMÓD; NAPSZAKOS RITMUS; ALVÁS
Folyóirat:Neuropsychopharmacologia Hungarica - 2022. 24. évf. 3. sz.
[https://mppt.hu/folyoirat/#]


  Association between change in suicidal ideation, and distinct symptoms of depression and sleep changes during COVID-19 = A szuicid ideáció és depressziós tünetcsoportok valamint az alvás változásának összefüggése a COVID-19 pandémia során / Lívia Elek Priyanka [et al.]
  Bibliogr.: p. 141-142. - Abstr. hun., eng.
  In: Neuropsychopharmacologia Hungarica. - ISSN 1419-8711. - 2022. 24. évf. 3. sz., p. 134-143. : ill.


A COVID-19 világjárvány korábban soha nem tapasztat kihívások elé állította a társadalmat, így a járvány első hullámában az adaptív megküzdési stratégiák mozgósítása jelentős akadályokba ütközött. A COVID-19 pandémia indulását követően az öngyilkosságok és a szuicid gondolatok gyakoriságának növekedése volt megfigyelhető, a vírus okozta krízishelyzet és az alkalmazott intézkedések mentális egészségre gyakorolt hatásának következtében. Jelen vizsgálatunk célja a depressziós tünetek, a cirkadián ritmussal összefüggő életmódváltozók járvány alatti változása és a szuicid gondolatokban bekövetkező változás közötti összefüggések vizsgálata volt. Az adatgyűjtés online történt, kutatásunkhoz a 42 országban zajló COMET-G (COVID-19 MEntal health inTernational for the General population) vizsgálat magyar mintáját használtuk, mely 763 felnőtt adatait tartalmazza. A statisztikai elemzéseket ordinális regressziós modellekkel végeztük, korra és nemre korrigálva. A depresszió, valamint annak tünetklaszterei, az anhedónia, a depresszív hangulat és szomatikus panaszok szignifi kánsan, de csekély mértékben növelték az öngyilkossági gondolatok számát, míg az ingerlékenység és a társas kapcsolati problémák hatása markánsabb volt. Az életmódbeli tényezők esetében nem találtunk összefüggést az étkezési szokásokban és a fi zikai aktivitásban bekövetkező változások, illetve az öngyilkossági gondolatok változása között, azonban az alvással összefüggő változások az öngyilkossági gondolatok számottevő növekedésével jártak együtt a járvány idején. Eredményeink rámutatnak, hogy az egyes depressziós tünetek eltérő mértében befolyásolják a szuicid gondolatokat és rizikót, hangsúlyozva ezzel az alapos és részletes vizsgálat és szűrés fontosságát a hasonló krízisek idején, emellett kiemelik az alvászavarok vizsgálatának fontosságát is a szuicid kockázat felmérésekor. Eredményeink segíthetnek klinikailag releváns célpontok azonosításában az öngyilkossági kockázat szűréséhez és a megfelelő beavatkozásokhoz a kockázat csökkentése érdekében.  Kulcsszavak: COVID-19, szuicid ideáció, depresszió, életmód, cirkadián ritmus, étkezési szokások, fizikai aktivitás, alvás