Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=160598
MOB:2022/2
Szerzők:Lajosné Major Zsuzsanna; Medvegy Zoltán; Tulit Tímea Terézia; Medvegy Mihály
Tárgyszavak:SARS-COV-2; PANDEMIA; HALLGATÓK; SPORT
Folyóirat:Sportorvosi Szemle - 2022. 63. évf. 1. sz.
[https://www.sportorvostarsasag.hu/folyoirat.aspx?web_id=&tmi=0&f=1&an=1510#j ]


  A SARS-COVID-19 hatásának vizsgálata a sportolási szokásokra egyetemisták körében / Lajosné Major Zsuzsanna [et al.]
  Bibliogr.: p. 11-12. - Abstr. hun., eng.
  In: Sportorvosi Szemle. - ISSN 0209-682X. - 2022. 63. évf. 1. sz., p. 6-12. : ill.


Az Európai Lakossági Egészségfelmérés 2014-es eredményei szerint a hazai népesség 54%-a túlsúlyos. Ennek hátterében elsősorban a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás áll. Az Eurobarométer 2010-es adatai alapján a magyarok 77%-a inaktív életmódot folytat. Ugyan a fiatalokban kardiológiai eredetű hirtelen szívhalál a szabadidősportot folytatóknál ritkább, mint a sportolást teljesen mellőzőknél, de a rendszeres testedzés több más betegség szempontjából is preventív hatású. Azt szerettük volna vizsgálni, hogy a szabadidőben végzett sportolási szokások hogyan változtak meg a COVID-19 pandémia miatti kijárási korlátozások, közösségi tevékenységek beszűkülése, illetve a karantén hatására, s melyek a korlátozások alatt leginkább alkalmazott, és ezáltal elsődlegesen ajánlható sportolási formák. E célból 224 hazai egyetemista (20 ffi, átlag életkor 23,7 év, 19-től 38 éves korig, 204 nő átlag életkor 22,1 év, 18-tól 41 éves korig) kérdőívre adott válaszait elemeztük. A kérdőív a felsőoktatásban tanulók sportolási szokásaira vonatkozott. A hallgatóink sportolás szerinti megoszlása a járvány előtti és alatti időben: 93-89% rendszeresen sportoló, illetve 7,5-11,2 % nem sportoló. A válaszadók 67%-a jelezte, hogy sportolási szokásai változtak a rendkívüli helyzetnek köszönhetően. Ezen változások: a vírus előtti időszakban a fitnesz programok és a futás domináltak (39% illetve 37%), a csapatsportot űzők pedig 21%-át jelentették a teljes vizsgálati mintának. A karantén ideje alatt a fő mozgásformák ezzel szemben az online edzésprogramok (egyénre szabott forma: 53%) és a csoportos fitnesz (18%) voltak. A válaszadók 20%-ának több ideje jutott a sportra, így a változás pozitív irányú volt. A szabadidős mozgásban a legszembetűnőbb változás az volt, hogy dominánssá váltak az Internet által ajánlott, otthon végezhető gyakorlatok. Mivel az ilyen tevékenységeket elfogadják a fiatalok, ezeket kell ajánlani, s törekedni kell arra, hogy a leghasznosabb programot alkalmazzák. E célból a mellékletben ajánlunk lazító, dinamikus és erőfejlesztő, továbbá játékos gyakorlatokat.  Kulcsszavak: fizikai aktivitás, felsőoktatás, COVID-19, karantén