Bevezetés: Jelen kutatás célja az volt, hogy felmérje, milyen tévképzetekkel rendelkeznek az egészséggel kapcsolatban a pedagógiai, szociológiai és egészségügyi szakterületen tanuló hallgatók, illetve hogy ezek a tévképzetek milyen forrásból származnak. Ezen kívül kíváncsiak voltunk a megkérdezett hallgatók egészségfogalmára, hogy milyen kép él bennük, ha meghallják az egészség szót. Kutatásunkkal a leendő pedagógusok egészséggel kapcsolatos tévképzeteinek vizsgálatára irányuló nagymintás mérésünk kérdőívének első változatát próbáltuk ki. Módszertan: A méréshez felvett minta teljes elemszáma 68 fő volt. Az anonim, önkitöltős, online kérdőívünk az egészség értelmezésére vonatkozó nyitott, valamint az egészséggel kapcsolatos tévképzeteket vizsgáló feleletválasztós kérdéseket tartalmazott, kiegészítve a válaszadók szociodemográfiai jellemzőit vizsgáló kérdésekkel. Elemzéseinket az SPSS statisztikai programcsomag segítségével végeztük el. A mérés eredményeire alapozott, jövőbeni vizsgálatunkat magyar felsőoktatási intézményekben a pedagógusképzésben tanuló hallgatók közreműködésével kívánjuk lefolytatni. Összesen 1000 fő részvételére számítunk. Eredmények: A holisztikus egészségdimenziók közül a fizikai egészségdimenzió túlsúlya jellemzi a válaszadók egészségfelfogását. A mintaátlag szerint helyesen látták, hogy az életmód játssza a legfontosabb szerepet az egészségük alakulásában. Az egészség-tévképzetek vizsgálatára szolgáló 37 állítás közül 23 esetben (62%) megjelentek a minta szintjén a téves elképzelések. Meglévő egészségtévképzeteik fő forrása a média és a családtagok. Következtetések: Az egészség értelmezésének, valamint az egészséggel kapcsolatos tévképzeteknek és forrásaiknak a vizsgálata leendő pedagógusok körében fontos, mivel a köznevelésben a pedagógusoknak közvetlen hatása van a gyerekek és fiatalok egészségképére. Kulcsszavak: tévképzet, egészség, holisztikus egészségdimenziók