Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=150380
MOB:2020/2
Szerzők:Molnár Mária Judit; Borsos Beáta; Várdi Visy Katalin; Grosz Zoltán; Sebők Ágnes; Dézsi Lívia; Almássy Zsuzsanna; Kerényi Levente; Jobbágy Zita; Jávor László; Bidló Judit
Tárgyszavak:GLYCOGENOSIS; ÖRÖKLŐDŐ BETEGSÉGEK; ENZYMEK; KÖVETÉSES VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Ideggyógyászati Szemle - 2020. 73. évf. 5-6. sz.
[https://elitmed.hu/kiadvanyaink/ideggyogyaszati-szemle/archivum]


  A késői kezdetű Pompe-kórban szenvedők enzimpótló kezelésének hosszú távú követése  / Molnár Mária Judit [et al.]
  Bibliogr.: p. 159. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.18071/isz.73.0151
  In: Ideggyógyászati Szemle. - ISSN 0019-1442, eISSN 2498-6208. - 2020. 73. évf. 5-6. sz., p. 151-159. : ill.


A Pompe-kór (PD) egy ritka lizoszomális tárolási betegség, amit a GAA gén mutációja következtében kialakuló a-glükozidáz (GAA) enzim elégtelen működése okoz. Az enzimdeficientia a glikogén lizoszomális felszaporodásához vezet. A betegségnek két klinikai formája ismert, az újszülöttkori, valamint a késői forma. Jelenleg a betegség hátterében a GAA génnek közel 600 mutációja ismert. A kaukázusi populációban a késői forma hátterében a c.-32-13T>G mutáció a leggyakoribb, az allélfrekvencia közel 70%. A Pompe-kórt enzimpótló terápiával (ERT) tudjuk kezelni, kéthetente Myozyme infúzió adásával. Közleményünkben 13, több mint öt éve kezelt, késői kezdetű formában szenvedő beteg hosszú távú követését mutatjuk be. A leghosszabb követési idő 15 év volt. A kezelés eredményességének megítélésére évente mértük a 6 perces járótávolságot és a légzésfunkciót. Az adatok alapján a 6 perces járótávolság az enzimpótló kezelés indítása után körülbelül 3-4 évig javult, ezt követően az esetek többségében a megtett távolság csökkent. A több mint 10 éves követés után a kezdeti 6 perces járótávolsághoz képest romlást tapasztaltunk az esetek 77%-ában, javulást az esetek 23%-ában. A követés ideje alatt mindössze egyetlen beteg került kerekesszékbe. A légzésfunkció, különösen fekvő helyzetben hasonlóan alakult. A betegek terápiára adott válaszában nagy variabilitást figyeltünk meg, ami csak részben mutatott összefüggést a terápiás fehérje ellen termelődő antitestszinttel. Az ERT eredményessége jelentősen függött a betegséget okozó mutáció típusától, a betegség státuszától a kezelés kezdetekor, a beteg fizikai aktivitásától és táplálkozási szokásaitól. Az innovatív orphan gyógyszerekkel kezelt betegek hosszú távú követése kiemelkedően fontos ahhoz, hogy megismerjük a kezelés valós hasznát és a betegek igényeit.  Kulcsszavak: Pompe-kór, hosszú távú követés, enzimpótló kezelés (ERT), 6 perces járó távolság, FVC