Háttér: A világháló és ezzel együtt az online közösségi média jelentősen megváltoztatta az információáramlás dinamikáját. Az információk könnyebben, gyorsabban elérhetők, ugyanakkor a felkerülő tartalmak relevanciája sokszor kérdéses marad, gyakran féligazságokkal, valótlanságokkal szembesítve a felhasználókat. Az információ fogyasztási szokások is sokat változtak, az anonimitáson keresztül nagyobb teret engedve a deviáns, provokatív viselkedésformák megjelenésének. Utóbbi magatartásformának, annak intenzitásától és tartalmától függően különböző hatása lehet, ide értve többek között a vélemények polarizálódását vagy a felhasználók pszichés állapotának negatív irányú változását. Közleményünkben az utóbb említett magatartásformák közül az internetes szlengben trollkodás néven ismert jelenségre vonatkozó szakirodalom feldolgozására vállalkoztunk, a jelenség természetének és lehetséges hatásainak jobb megértése érdekében. Módszer: Szisztematikus irodalmi áttekintésünk a PRISMA guideline alapján a PubMed és a ScienceDirect adatbázisokban végzett számítógépes keresésre épült. A kereséshez az alábbi kulcsszavakat használtuk: "Internet" OR "Facebook" OR "Twitter" OR "Instagram" AND "troll" OR "trolling". Eredmény: A két adatbázisban végzett keresés alapján összesen 4575 közleményt azonosítottunk, melyek közül a bevonási és kizárási kritériumok alapján, 24 közlemény került a mintába. A közölt kutatások eredményeit és tapasztalatait a vizsgálatok célja alapján képzett alcsoportok szerint ismertetjük. Következtetés: Az elemzésbe bevont közlemények elsősorban a trollok motivációinak megértésére, az online magatartást befolyásoló hatásukra koncentráltak, kevésbé vizsgálták meg aktivitásuk egyénre gyakorolt hatását, továbbra is sok nyitott kérdést hagyva a témával kapcsolatban. Kulcsszavak: troll, Twitter, manipuláció