Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=149151
MOB:2021/2
Szerzők:Bencze Dóra; Fekete Tünde; Pázmándi Kitti
Tárgyszavak:INTERFERON, I.TÍPUSÚ; KORONAVÍRUS; SARS-COV-2; IMMUNITÁS; RIZIKÓFAKTOROK; TERÁPIA
Folyóirat:Immunológiai Szemle - 2021. 13. évf. 2. sz.


  Az I-es típusú interferonok jelentősége COVID-19-ben / Bencze Dóra, Fekete Tünde, Pázmándi Kitti
  Bibliogr.: p. 42-49. - Abstr. hun., eng.
  In: Immunológiai Szemle. - ISSN 2061-0203. - 2021. 13. évf. 2. sz., p. 26-49. : ill.


2019-ben a kínai Vuhan városából indult a koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19), melyet a cseppfertőzéssel terjedő, szimpla szálú RNS-vírus, a súlyos akut légzőszervi szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) idézett elő. A vírus által kiváltott pandémia jelenleg is még javában tombol a világban, mivel a fertőzőképesebb új vírusvariánsok megjelenése a járvány sokadik hullámához vezetett hazánkban, illetve más országokban egyaránt. Habár a COVID-19 esetszámra vetített átlagos halálozási aránya (- 2%) meghaladja a szezonális influenzajárványokét (- 0,1-0,2%), a korábbi koronavírustörzsek által okozott megbetegedések, úgymint a SARS (- 10%) és a közel-keleti légúti szindróma (MERS; - 37%) jóval magasabb halálozási arányt mutatnak. Ennek ellenére a SARS-CoV-2 eddig több halálos áldozatot követelt, mint a SARS-CoV és MERSCoV törzsek együttvéve, mivel a SARS-CoV-2 sokkal nagyobb infekciós rátával bír. Ugyanakkor a COVID-19 a krónikus betegségekben, úgymint például cukorbetegségben, magas vérnyomásban, illetve szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőket különösen súlyosan érinti, így ezen betegcsoportokban a SARS-CoV-2 fertőzés által okozott halálesetek száma is jóval több. Továbbá magasabb a halálozási arány az idősek, a férfiak, a várandósok és az elhízott betegek körében is, melynek hátterében az antivirális immunválasz esszenciális elemének, az I-es típusú interferon (IFN) válasznak a csökkent kapacitása vagy diszregulációja állhat. Ezen kívül alapbetegségekben nem szenvedő, fiatal áldozatai is vannak a járványnak, mely összefüggésben állhat az antivirális válasz jelátviteli útvonalainak genetikai defektusaival vagy az I-es típusú IFN-ok ellen termelődő autoantitestekkel, melyek semlegesítik ezen citokinek vírusreplikációt gátló hatását. Tehát az adott egyén I-es típusú IFN-szignatúrája nagymértékben befolyásolja a COVID-19 kimenetelét és a csökkent I-es típusú IFN-termeléssel asszociált állapotok rosszabb prognózist vetítenek elő. Így az I-es típusú IFN-ok terápiás alkalmazhatósága COVID-19-ben a jelenleg is zajló klinikai kutatások célkeresztjébe került. Jelen összefoglaló közleményünkben szeretnénk röviden bemutatni az I-es típusú IFN-válaszok jelentőségét, COVID-19-ben tapasztalható diszregulációjukat, valamint a COVID-19 I-es típusú IFN-függő rizikófaktorait, melyek magyarázattal szolgálhatnak az egyéni antivirális válaszokban tapasztalt nagyfokú diverzitásra is.  Kulcsszavak: I-es típusú IFN, IFN-szignatúra, SARS-CoV-2, COVID-19, antivirális immunitás, rizikófaktor, terápia