Bevezetés: Magyarországon a Hepatitis B elleni védőoltást iskolai kötelező kampányoltás keretében 7. osztályos tanulóknak (12-13 éves kor) adják az iskolaorvosok. Ebben a próbakutatásban a páciensközpontú kommunikáció legjobb gyakorlatát követve olyan programot szerveztünk, melyen az iskolaorvos az oltás előtt egy interaktív beszélgetésre találkozott az osztállyal. A program céljai voltak, hogy minimalizálja a tanulók lehetséges félelmét az oltással kapcsolatban, hogy megnyerje az ő tudatos beleegyezésüket az oltáshoz, hogy bevonja a fiatalokat a betegségmeglőzésbe, és hogy kiterjessze az immunizáció védő hatását az egészségnevelés módszere által. Indirekt célok voltak, hogy elősegítse a felelős egészség-magatartást és javítsa a jövőbeni oltás-elfogadást. A Hepatitis B oltáshoz kötődően a program fókusza a máj és általában az egészség védelme volt. A diákok aktív részvételével és a kérdések összefüggő láncolatával a program az egészségvédelem számos területét érintette. Módszer: A cikkben leírt program eredményességének vizsgálatára kérdőíves felmérést használtam. Eredmények: A kérdőíves felmérésben való részvétel 8, 20 és 32 hónappal a program után 85%, 65% illetve 30% volt, ami azt mutatja, hogy sikerült felkelteni a diákok figyelmét. Arra a kérdésre, hogy hogyan befolyásolta a program az oltáshoz való hozzáállásukat, a válaszok 63%-ban pozitív hatást mutattak, 33% tagadta, hogy változott volna a hozzáállása, 4%-nak további kérdései maradtak, vagy így is stressznek élték meg az oltást. Következtetések: A 7. osztályosok Hepatitis B elleni kampányoltása során az iskola hatékony környezetet teremt az iskolaorvossal való interaktív kommunikációra; a Hepatitis B elleni védőoltás egyedülálló kiindulópontot nyújt az egészségneveléshez. A próbakutatás bebizonyította, hogy a program felkeltette a diákok érdeklődését az egészségmegőrzés témájával kapcsolatban maradandó emléket hagyva, és elősegítette a védőoltáshoz való tudatos beleegyezésüket. Azt is igazolta azonban, hogy a serdülők sokszor stresszként élik meg a védőoltást és kérdéseik vannak ezzel kapcsolatban. Nyomatékosítja továbbá olyan programok szükségességét, amelyek ezt a stresszt csökkentik, és a felmerülő kérdéseket megválaszolják. Utóbbi fontos tényező lehet a jövőbeni oltásellenesség megelőzésében és az oltási hajlandóság javításában.  Kulcsszavak: egészségnevelés, elsődleges megelőzés, oltási hajlandóság, serdülő, iskolaegészségügy