Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=151053
MOB:2019/3
Szerzők:Szentiványi Dóra; Halász József; Horváth Lili Olga; Kocsis Petra; Miklósi Mónika; Vida Péter; Balázs Judit
Tárgyszavak:GYERMEK; MAGATARTÁSI ZAVAROK; ÉLETMINŐSÉG; NEMI TÉNYEZŐK
Folyóirat:Psychiatria Hungarica - 2019. 34. évf. 3. sz.
[https://www.doki.net/tarsasag/pszichiatria/folyoirat.aspx]


  A viselkedési zavaros gyermekek életminősége: nemi különbségekés komorbiditás az oppozíciós zavarral / Szentiványi Dóra [et al.]
  Bibliogr.: p. 286. - Abstr. hun., eng.
  In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2019. 34. évf. 3. sz., p. 280-286. : ill.


Bevezetés: Az életminőség az egyén szubjektív megítélése, mely magában foglalja a testi tüneteket, a lelki egészséget, a társas kapcsolatokat, és a mindennapi funkcionalitást is. A vizsgálatunk célja a viselkedési zavar nemek szerinti megoszlásának, és az életminőség egyes területeivel való kapcsolatának vizsgálata komorbid oppozíciós zavar jelenlétében. Módszerek: Vizsgálatunkba 13-18 év közötti serdülőket vontunk be. A klinikai csoportot a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban kezelt, anamnézisükben externalizáló tüneteket mutató serdülők, a kontrollcsoportot budapesti állami iskolában tanuló fiatalok alkották. A diagnózisokat a Mini Nemzetközi Neuropszichiátriai Interjú gyermek változatával állítottuk fel, az életminőséget az Inventar zur Erfassung der Lebensqualität bei Kindern und Jugendlichen kérdőív szülői és önbeszámolón alapuló változatával mértük fel. Eredmények: Összesen 392 fő (M=14,6 év, SD=1,37 év) vett részt a kutatásban. A teljes vizsgálati minta 8,5%-a meríti ki a viselkedési zavar diagnózisát, ezen a csoporton belül 52,9% érintett a komorbid oppozíciós zavarral is. A viselkedési zavar diagnózisa csak a klinikai csoportba tartozó serdülők esetén volt felállítható, 9 fiú és 24 lány esetén. A viselkedési zavar diagnózisú serdülő lányok életminőségüket rosszabbnak értékelték, mint a fiúk a családi kapcsolatok (p<0,01) és az általános életminőség (p<0,05) területén. Amennyiben a viselkedési zavar mellett az oppozíciós zavar diagnózisa is felállítható volt, akkor a serdülők szignifikánsan rosszabb életminőségről számoltak be az egyedül töltött idő területén, mint oppozíciós zavarral nem diagnosztizált társaik (p<0,05). Következtetések: A viselkedési zavar megléte rosszabb életminőséggel jár együtt, komorbid oppozíciós zavar esetén pedig további csökkenés jelentkezik az életminőség egyes domainjain, melynek szem előtt tartása kiemelt jelentőségű a kezelés során. Kulcsszavak: életminőség, viselkedési zavar, oppozíciós zavar, nemi különbségek, serdülőkor, szülő-gyermek értékelések