Elméleti háttér: A kötődéselméletet évtizedek óta alkalmazzák személyre szabott terápiákban. Egyben az én kép, az érzelemszabályozás, a reflektív készségek és személyközi kapcsolatok megértésének fő elméleti kerete. A kötődési funkciók fejlődése pozitív terápiás kimenettel áll kapcsolatban evészavarok esetén. Ennek ellenére azok pszichoterápiájában alkalmazható kötődési intervenciókat nem összegezték. Cél: A cél a kötődési jellemzők evészavarok pszichoterápiájában betöltött szerepének áttekintése volt. Módszerek: Szakirodalmi áttekintés empirikus vizsgálatokra, áttekintő és esettanulmányokra az "eating disorder" és "attachment" kereső szavakkal 1987 és 2017 közt. A 320 találatból 50 relevánsvizsgálat került be az áttekintésbe. Eredmények: A diszfunkcionális kötődés és evészavarok kapcsolata hétféleképpen írható le, köztük transzgenerációs transzmissziók és közvetítő személyiségvonások révén. A kötődés közvetíthet a korai élmények és felnőttkori tünetek,illetve az intrapszichés és interperszonális élmények közt. Moderálhatja a rizikófaktorok és maladaptív evés kapcsolatát, megalapozhatja a tünetfenntartó mechanizmusokat, valamint közvetlen kapcsolatban is állhat az evészavarokkal. Kilenc pszichoterápiás jelentőségű tényezőtényező került azonosításra, így a beteg én-koncepciója és érzelemszabályozása, az önértékelés és testtel való elégedettség összemosódása, a szenzitív személyközi stílus, a perfekcionizmus, a depresszió, az alexithymia szintje, a mentalizációs és reflektív készségek. Következtetések: A kötődési jellemzők és a tünetek kapcsolatának feltárása támogathatja a személyre szabott esetmodelleket. A kötődési diszfunkciókkal küzdő betegeknek multimodális pszichoterápiák lehetnek javasoltak, amelyek a leírt fókuszpontokat is célozzák. Randomizált, kontrollált vizsgálatok szükségesek ezen intervenciók hatékonyságának ellenőrzésére, és a pontos indikációk meghatározása érdekében. Kulcsszavak: kötődés, evészavar, intervenció, pszichoterápia, áttekintés