Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=129456
MOB:2018/2
Szerzők:Kudász Ferenc; Nagy Károly; Nagy Imre
Tárgyszavak:FOGLALKOZÁSI BETEGSÉGEK; NYILVÁNTARTÁSOK; ADATGYŰJTÉS
Folyóirat:Foglalkozás-Egészségügy - 2017. 21. évf. 4. sz.
[https://www.nnk.gov.hu/index.php/munkahigienes-es-foglalkozas-egeszsegugyi-foosztaly/foglalkozas-egeszsegugyi-folyoirat ]


  A nyilvántartásba vett cseh, magyar és belga foglalkozási betegségek összehasonlítása / Kudász Ferenc, Nagy Károly, Nagy Imre
  Bibliogr.: p. 223-225. - Abstr. hun., eng.
  In: Foglalkozás-Egészségügy. - ISSN 1417-1015. - 2017. 21. évf. 4. sz., p. 212-225. : ill.


Bevezetés: A legtöbb európai országban úgy vélik, hogy a foglalkozási betegségek bejelentése nem fedi a valóságos adatokat, "alul vannak jelentve". A magyar adatokat eddig még nem hasonlították részleteiben más tagországi adatokhoz. A szerzők nemzetközi viszonylatban kívánták értékelni a nyilvántartásba vett magyarországi foglalkozási betegségeket. Anyag és módszer: A három országból a 2000-2015-ös tárgyévekre vonatkozó adatok kerültek összegyűjtésre, majd besorolásra az ILO-beosztással összhangban lévő betegségcsoportokba. Az éves előfordulási arányok számolásában az Eurostat alkalmazásában állók adatait használták fel. Eredmények: A 2000-es évek elején mindhárom országban csökkent a foglalkozási betegségek száma. Az elmúlt években a belga értékek növekedésnek indultak, míg a csehek nem változtak. A hazai értékek mélyrepülése 2012-ig folytatódott. Minden egyes évben a legtöbb új foglalkozási betegség-esetet és a legmagasabb előfordulási arányszámot Belgiumban mérték, melyet Csehország követett. A magyar adatok mindig jóval alacsonyabbak voltak. Számos klasszikus megbetegedés (légzőszervi, vibrációs) incidenciája csökkent, míg a mozgásszervi betegségeké növekedésnek indult. Az egyes országokra jellemző betegség-előfordulási mintázatokat lehetett azonosítani, amelyek az idő haladtával is változtak. Következtetés: Országonként jelentősen különbözött a nyilvántartásba vett betegségek mintázata, és emögött többféle tényező sejthető. A kirívóan alacsony magyar esetszám nem megnyugvásra, hanem inkább aggodalomra ad okot. Kulcsszavak: foglalkozási betegség, nyilvántartás, bejelentés, Belgium, Csehország, Magyarország