Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=121919
MOB:2016/3
Szerzők:Zonda Tamás; Bozsonyi Károly; Kmetty Zoltán
Tárgyszavak:STATISZTIKA; ANTIDEPRESSZÁNSOK; ÖNGYILKOSSÁG
Folyóirat:Mentálhigiéné és Pszichoszomatika - 2016. 17. évf. 2. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/0406/0406-overview.xml]


  Öngyilkosság és antidepresszívumok, ökológiai vizsgálatok / Zonda Tamás, Bozsonyi Károly, Kmetty Zoltán
  Bibliogr.: p. 110-115. - Abstr. hun., eng.
  In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - ISSN 1419-8126, eISSN 1786-3759. - 2016. 17. évf. 2. sz., p. 97-116. : ill.


A szerzők az öngyilkosságok és az antidepresszív szerek forgalma közötti összefüggés problémáit vizsgálták az ökológiai vizsgálatok irodalmára koncentrálva. Több gyakorlati és elméleti problémát találtak, amelyek megkérdőjelezik az ún. antidepresszív teóriát, amely szerint egy adott populációban az antidepresszívumok (AD-k) emelkedő használata a csökkenő öngyilkossági ráták meghatározó oka lenne. 1. Az ökológiai vizsgálatokban nem ismert a populációban öngyilkossá vált depressziós személyeknél az antidepresszívum használatának ténye, ami könnyen az ún. ökológiai tévkövetkeztetés oka lehet, valótlan viszonyt jelezve. 2. Alapprobléma az ökológiai vizsgálatoknál, hogy a korreláció csak a két vizsgálandó jelenség közötti együttjárást jelzi, kauzalitást nem. A jelen esetben a helyzetet tovább bonyolítja az a tény is, hogy az AD-k nem az öngyilkosságra hatnak direkt módon, hanem egy pszichiátriai betegségre, amelynek egyik szövődménye lehet az öngyilkosság. Az antidepresszívumok tehát áttételes (indirekt), preventív hatást igyekeznek kifejteni nem ismert számú depressziós betegek ismeretlen hányadánál, nem kiszámítható hatásban és mértékben. 3. A szerzők nem találtak adatot az irodalomban a depressziós és nem-depressziós betegek által használt AD-mennyiség megoszlásáról. Egy hivatalos hazai adatbázis vizsgálatára volt módjuk. Az OEP 4 éves (2007-2010) ambuláns AD-forgalmában szétválogatták az egyes BNO kódokkal jelzett betegek csoportjait: F00-F03; F063; F25; F30-39; F40-48; F50 és Egyéb kategóriák szerint. Az analízis során kiderült, hogy az AD-k 53,93%-át használták csak a valóban magas öngyilkossági rizikót magukban hordozó (F25 és F 30-39) betegek, míg az AD-k közel másik felét (46,07%) minden más (magas rizikót nem hordozó) pszichiátriai vagy nem pszichiátriai kódot kapott betegek. Az AD-k gyógyszertári forgalma tehát nem lehet indikátora a valóban kezelt depressziós betegeknek, illetve kezeléseik számának. 4. A szerzők több olyan ökológiai vizsgálatot találtak, amelyek közül több nem tudta bizonyítani az AD-k használata és az öngyilkossági ráták közötti inverz kapcsolatot, vagy nem konzekvens, vegyes eredmények jelentkeztek.