Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=117708
MOB:2014/4
Szerzők:Kmetty Zoltán; Zonda Tamás; Tóth Mónika Ditta
Tárgyszavak:ÖNGYILKOSSÁG; STATISZTIKA
Folyóirat:Mentálhigiéné és Pszichoszomatika - 2014. 15. évf. 4. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/0406/0406-overview.xml]


  Az országgyűlési választások hatása az öngyilkosságokra Magyarországon / Kmetty Zoltán, Zonda Tamás, Tóth Mónika Ditta
  Bibliogr.: p. 324-325. - Abstr. hun., eng.
  In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - ISSN 1419-8126, eISSN 1786-3759. - 2014. 15. évf. 4. sz., p. 317-326. : ill.


Elméleti háttér: Durkheim fogalmazta meg elsőként a társadalmi integráció és az öngyilkosság közötti összefüggést. Vizsgálatai során azt találta, hogy az az egyén, aki lazán kötődik a társadalomhoz, nagyobb öngyilkossági kockázatnak van kitéve. A társadalmi integráció egy sajátos része, aspektusa a közösség nagyobb eseményeiben, ünnepeiben való részvétel. A társadalomba stabilan integrálódott személy nem csak elfogadja, hanem gyakorolja is közössége ünnepeit, kiemelt eseményeit, mert egy-egy ilyen alkalommal is ki tudja nyilvánítani a társadalom iránti elkötelezettségét, a közösséghez tartozás érzését. Phillips szerint ilyen társadalmi integrációt erősítő esemény az USA-ban az elnökválasztási időszak. Megfigyelése szerint a választások éveinek két hónapjában (szeptember-október) az összhalálozási ráta alacsonyabb, mint a nem választási évek azonos hónapjaiban. Ezt a jelenséget "death-dip effect"-ként írta le, melyet később több szerző az elnökválasztások előtti időszak alatt tapasztalható öngyilkossági gyakoriságra is érvényesnek talált. Cél: A parlamenti választások és az öngyilkossági események számának alakulása közötti összefüggések vizsgálata magyarországi viszonyok között. Módszer: A szerzők a magyarországi országgyűlési választások évének három hónapjában az öngyilkossági események gyakoriságáról kapott adatokat összevetették a nem választási évek megfelelő hónapjainak adataival. Vizsgálták továbbá a választás napját megelőző és követő héten, valamint a választás napján történt öngyilkos cselekmények számát. A vizsgálat során varianciaanalízist (ANOVA), Poisson-modellt és idősoros megközelítést alkalmaztak. Eredmények: 1. A hazai parlamenti választási napokon az öngyilkosságok száma magasabb volt, mint a nem választási márciusi-áprilisi-májusi vasárnapokon, de a különbség nem bizonyult szignifikánsnak. 2. Nem jelentkezett az öngyilkosságok számának változása a választások előtti és utáni hét napjain sem. 3. Vizsgálatunk szerint nem volt kimutatható az öngyilkossági esetek számának csökkenése az országgyűlési választások két hónapjában (április-május) a többi, nem választási év azonos hónapjainak öngyilkossági eseményeivel összevetve sem. Következtetések: A vizsgálatok azt mutatták, hogy hazai viszonyok között nem bizonyítható a parlamenti választások társadalmi integrációt fokozó hatása, így a death-dip jelenség sem volt észlelhető. Figyelemre méltó eredmény ugyanakkor, hogy a választások vasárnapjain az országos öngyilkosságok számai magasabbak voltak a nem választási vasárnapokhoz képest, bár a különbség nem volt szignifikáns.