A béta adrenerg jelátvitelben jelentős szerepet játszanak a reaktív oxigén intermedierek (ROI). Jelen kísérleteink célja megvizsgálni, hogyan változik a terbutalin simaizomra gyakorolt béta-mimetikus hatása, antioxidáns (limonén) jelenlétében. A kísérleteket nem vemhes (trachea) illetve 22 napos vemhes (miometrium, cervix) Sprague-Dawley patkányokból származó szerveken végeztük in vitro. A miometrium és a cervix esetében in vivo progeszteron (P4), míg a trachea esetében in vivo 17ß-ösztradiol valerát (E2) kezeléssel béta-adrenerg jelátvitel fokozást eredményezve is végeztünk vizsgálatokat. Meghatároztuk a totál antioxidáns kapacitást (TAS), illetve a totál oxidáns kapacitást (TOS). Ezek alapján kiszámítottuk a szövetek oxidatív stressz indexét (OSI = TOS/TAS). A terbutalin (10-10 - 10-5 M) a miometrium esetében mind a P4-kezelt illetve nem kezelt esetben csökkentette a spontán kontrakciókat. Limonénnel (1013 M) történt előinkubációt követően a terbutalin (10-10 - 105 M) dózis-hatás görbe balra tolódott, ugyanakkor a maximális gátló hatás változatlan maradt. A cervix esetében a terbutalin (10-6 M) rezisztenciafokozó hatása limonén előkezelést követően nem változott, azonban a P4 kezelés okozta terbutalin hatás-növekedést jelentősen csökkentette. A bronchus simaizom tónus terbutalin (10-9 - 10-4 M) hatására csökkent, melyet a limonén előkezelés mérsékelt. E2 kezelést követően a limonén tovább csökkentette a terbutalin bronhus tónusra kifejtett hatását. Az OSI a trachea esetében volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb a vemhes miometriumban. A limonén különböző mértékben befolyásolja a terbutalin által kiváltott hatást az egyes szövetekben. Minél magasabb egy szövet OSI értéke, annál nagyobb szerepet kapnak a béta-adrenerg jelátvitelben a szabadgyökök. Eredményeink alapján elmondható, hogy az egyidejű limonén kezelés csökkentheti az asztma terápia hatékonyságát.