Cél: A sürgősségi ellátásban alkalmazott pszichofarmakoterápia a pszichiátriai ellátás egyik legkidolgozatlanabb területe. Sok országban, köztük Magyarországon nincs nemzeti irányelv, továbbá a mindennapi gyakorlatot illetően sem rendelkezünk adatokkal. Vizsgálatunk során felmérést készítünk a hazai gyógyszerelési szokásokról az agitált pszichotikus betegek sürgősségi pszichiátriai ellátása terén. Módszer: 2013-ban anonim válaszadást biztosító, egységes felmérőlapokat küldtünk ki 210 magyarországi pszichiátriai szakellátást biztosító intézmény részére. A felmérőlap egy pszichotikus tüneteket mutató agitált beteg ellátására vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Eredmények: A 155 válaszadó döntő többsége haloperidolt (92.9%) és benzodiazepint (81.3%) alkalmazna, 74.8% ezek kettős kombinációját. Monoterápiát 19.4%, hármas kombinációt 5.2% választana. 59% intravénásan, 23.9% intramuszkulárisan, 9% az előbbi két megoldást kombinálva juttatná be a választott terápiát. A kezdeti kezelés sikertelensége esetén a megkérdezettek 76.8%-a a korábbi terápiát ismételné. Következtetések: Vizsgálatunk célja a pszichiátriai sürgősségi beavatkozások, ezen belül elsősorban a pszicho-farmakoterápia formáinak felmérése volt. Eredményeink keresztmetszeti képet adnak a mai magyar gyakorlatról, így hozzájárulhatnak egy gyakorlattal koherens irányelv létrehozásához, valamint lehetőséget teremtenek a nemzetközi trendekkel való összehasonlításra.