Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=108837
MOB:2013/4
Szerzők:Márványkövi Ferenc; Rácz József; Németh Ágnes
Tárgyszavak:SZOCIÁLIS MUNKA, PSZICHIÁTRIAI; SERDÜLŐKOR; ALKOHOLIZÁLÁS; RIZIKÓFAKTOROK
Folyóirat:Magyar Pszichológiai Szemle - 2013. 68. évf. 3. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/0016/0016-overview.xml]


  Szülők szerepe a problémaviselkedésekben: a szülők még számítanak? : pszichoszociális rizikótényezők hatása 11. évfolyamos serdülők alkoholfogyasztására Magyarországon  / Márványkövi Ferenc, Rácz József, Németh Ágnes
  Bibliogr.: p. 522-530. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Pszichológiai Szemle. - ISSN 0025-0279, eISSN 1588-2799. - 2013. 68. évf. 3. sz., p. 499-531. : ill.


Háttér és célok: Magyarországon az elmúlt években csökkent az absztinens alkoholfogyasztó serdülők aránya, miközben széles körben elterjedt a rendszeres alkoholfogyasztás, a nagyivás, a szélsőséges ivás és a rohamivás is. Az ezt befolyásoló háttértényezők vizsgálata ezért kiemelkedő fontosságú. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a különböző pszichoszociális háttértényezők (családi, iskolai, kortárs, valamint a szenzoros élménykeresés), illetve a serdülők alkoholfogyasztási mintázata közötti összefüggéseket és megpróbáljon egy prediktor struktúrát felállítani. Módszerek: Az elemzésre az "Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása" (HBSC) elnevezésű kutatási program 2010-es vizsgálati hullámából származó adatokat használtuk fel a 11. évfolyamosokra vonatkozóan (N=2315; 50,6% fiú, 49,4% lány; átlagéletkor: 17,7, SD=0,73). Az elemzés során a szerzők többváltozós (binomiális logisztikus és lineáris regressziós) elemzést alkalmaztak. Eredmények: A minta jelentős része, 77%-a fogyasztott alkoholt az elmúlt 30 nap során. Az alkoholfogyasztás, a lerészegedés, valamint a korai kipróbálás tekintetében a magas anyai monitorozó viselkedés védőfaktorként működik, míg a kortársakkal együtt töltött idő mennyisége és a magasabb szenzoros élménykeresés rizikótényező. Ezek a hatások más pszichoszociális változók modellbe történő beemelé-sével is megmaradnak. Fiúk esetében az apa és a tanárok iránt érzett pozitív érzelmeknek, attitűdöknek visszatartó ereje van az alkoholfogyasztással szemben, míg lányok esetében az apai monitorozó viselkedés hat protektív tényezőként. Következtetések: A különböző pszichoszociális tartományokban elhelyezkedő változók más-más mértékben befolyásolták a serdülőkori alkoholfogyasztás szintén több kimeneti változóval jellemzett jelenségét. Elsősorban a szenzoros élménykeresés és a kortárs hatások bizonyultak rizikótényezőknek, míg a szülői monitorozó viselkedés (a másnemű szülő-gyerek kapcsolatban) és egyes iskolai tényezők pedig protektív tényezőként viselkedtek.