Bevezetés: A magatartás-epidemiológiai kutatások széles körben használt mérőeszköze az önminősített egészségmutató, amely az egészségi állapot és életminőség informatív globális indikátora. Célkitűzés: A szerzők a serdülők szubjektív egészségi állapotát vizsgálták az egyéni pszichológiai védőfaktorok, valamint rizikótényezők tükrében. Módszer: A vizsgálatra 2010 őszén került sor Szegeden. Az adatfelvétel önkitöltéses kérdőív segítségével történt. A mintába 656 középiskolás tanuló került. Az elemzésnél alkalmazott logisztikus regressziónál független változóként szerepeltek az egyéni pszichológiai mutatók, függőként pedig az egészség önértékelése. Eredmények: Azok a fiatalok, akik kedvezőbbnek értékelték egészségüket, az életelégedettség és optimizmus skálán magasabb pontszámot értek el, az alacsony önminősítés a depresszió és agresszió magasabb értékeivel függött össze. Nemi különbséget a protektív és rizikófaktorok körében is találtak. A belső kontroll védőhatása és a depresszió, érzelmi agresszió, külső kontroll rizikóhatása kimutatható volt a lányoknál a pszichikai egészségre nézve. Következtetés: Az önminősített egészségmutató lehetővé teszi a pszichikai jóllétre való következtetést, alkalmazásával utat nyithat a prevenció irányába a magatartás-orvoslás területén.