Háttér: A túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethető népegészségügyi problémákat számos hazai és nemzetközi epidemiológiai vizsgálat igazolta, amint az alkoholizálás bűnelkövetésre történő kedvezőtlen hatását is. Célkitűzések: A vizsgálat diploma dolgozat keretében készült, célja volt a magyar lakosság mértéktelen alkoholfogyasztásához köthető korai halálozás alakulásának és területi egyenlőtlenségeinek elemzése. További cél volt néhány, alkoholos veszélyeztetettséget jelző társadalmi-gazdasági tényező regionális szintű áttekintése és kiemelten kerültek vizsgálatra (szintén regionális szinten) az alkoholos befolyásoltság állapotában elkövetett ismertté vált bűnesetek is. Módszer: Deszkriptív epidemiológiai vizsgálatunkban bemutatásra kerültek - 1979-2009. között - a magyar férfiak és nők: alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálokok, a nyelőcső rosszindulatú daganata (BNO-X:C15), a krónikus májbetegség és májzsugor (BNO-X:K70-76) miatti korai halálozásának időbeli változásai. Vizsgálták még az alkoholos májbetegségek és májzsugor miatti korai halálozás (BNO-X: K70) 2003 és 2007 közötti területi egyenlőtlenségeit is kistérségi szinten. Elemeztük az alkoholos befolyás alatt álló bűnelkövetők bűntetteit nem, korcsoport és bűntett fajta szerint 2003 és 2010 közötti időszakban, valamint e tekintetben a régiós területi egyenlőtlenségek is áttekintésre kerültek a 2009. évre vonatkozóan. Eredmények: A vizsgálati időszak alatt a fentebb felsorolt halálokok miatt a magyar lakosság korai halálozása csökkenést mutatott az elmúlt években. Magyarország dél-nyugati részén: Zala, Somogy és Baranya megye területén elhelyezkedő kistérségek nagy részében találtunk -a férfiak és a nők esetében is - az országos átlagtól szignifikánsan magasabb alkoholos májbetegségek és májzsugor miatti korai halálozást. Továbbá férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye területén levő kistérségek döntő többsége, valamint Pest megye dél-keleti részén elhelyezkedő számos kistérség érintett volt a szignifikánsan magas halálozási kockázat tekintetében. Nők vonatkozásában a szignifikánsan magasabb halálozású kistérségek alkotta összefüggő terület Magyarország északi határa mentén húzódott. Az alkoholos befolyásoltság alatt álló bűnelkövetők különböző bűncselekmény kategóriák megoszlása alapján a három legnagyobb súlyú: a közúti jármű bódult vezetése, a garázdaság, és a súlyos testi sértés bűntette volt. Nemcsak a növekvő tendenciát mutató garázdaság, hanem az ittas vezetés és a súlyos testi sértés gyakorisága is az alkoholos májbetegségek és májzsugor miatti korai halálozás esetében megjelölt észak-keleti, illetve az észak-alföldi régióban volt magas. Következtetések: Eredményeink rámutattak hazánkon belül az alkoholizáláshoz kötődő magas halálozású, valamint az alkoholos befolyásoltság alatti bűnelkövetések szempontjából kedvezőtlen helyzetű területekre. E területek a vizsgált jelenségek hátterében meghúzódó tényezők feltárására, azonosítására irányuló analitikus epidemiológiai vizsgálatok és bűnmegelőzési intervenciók végrehajtásának kiindulópontjai lehetnek.