Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=86319
MOB:2010/3
Szerzők:Sükösd Farkas; Pajor László
Tárgyszavak:GENETIKA; HÚGYHÓLYAG DAGANATAI
Folyóirat:Magyar Urológia - 2010. 22. évf. 1. sz.
[https://magyurol.hu/]


  A húgyhólyagdaganatok genetikája : 1. r., A nem izominvazív hólyagdaganatok / Sükösd Farkas, Pajor László
  Bibliogr.: p. 30-32. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Urológia. - ISSN 0864-8921. - 2010. 22. évf. 1. sz., p. 19-32. : ill.


A húgyhólyagdaganatok túlnyomó részét annak belfelszínét fedő hámból származó urotheliális karcinómák (UK) alkotják. Klinikai viselkedésük alapján három fő csoportba sorolhatók: 1. A nem izominvazív, jelentős kiújulási hajlammal rendelkező, de nem progrediáló, jól differenciált tumorok adják az esetek több mint kétharmadát. 2. A nem izominvazív daganatok mintegy tizede, kiújulása során progressziót mutat, azaz izominvazívvá fejlődik. 3. Ötödük pedig már felismerésükkor izominvazív, előrehaladott stádiumú. Az elmúlt évek kutatásai alapján e csoportok genetikai sajátosságaikban is elkülöníthetőek. A nem izominvazív UK jellegzetessége a többszörös, egyidejű vagy egymást követő megjelenés. A rákelőző és neoplasztikus állapotok, illetve az inultiplex daganatok genetikai profilja, a kiújulás során halmozódó különbözőségek ellenére is, figyelemreméltó hasonlóságot mutat. Az UK diagnosztikájában rohamos a molekuláris genetikai eljárások térnyerése. Az onkológiai kezelések új ígéretes irányát azok a célzott terápiák jelentik, amelyek a daganatok keletkezésével és fejlődésével kapcsolatos egyre pontosabb genetikai ismereteken alapulnak. Cikksorozatunk első részében a nem izominvazív UK-ák jól differenciált, nem progrediáló, valamint progrediáló csoportjaiban észlelhető olyan genetikai eltéréseket tárgyaljuk, amelyek diagnosztikus jelentőséggel bírhatnak. Habár egyelőre csak kisszámú eltérés létezéséről tudunk, a fibroblaszt növekedési faktor receptor szerepének felismerésével, a nem izominvazív hólyagdaganatok kialakulásában, először kaptunk oki magyarázatot genetikai eltérés és e daganat kialakulása közötti kapcsolatra. Evvel ismereteink átlépték a marker-kromoszómális eltérések azonosításának szintjét, és megalapozták azt, hogy az UK jelentős része, hasonlóan a többi, ma már célzottan kezelt hámdaganatokhoz (emlő, tüdő és vastagbél karcinómákhoz), gyógyszeresen leküzdhetővé váljon. A második közleményünk az izominvazív UK-kal és az áttétképződéssel kíván foglakozni, míg a harmadika húgyhólyagban oly gyakori többszörös daganatképződéssel kapcsolatos elméleteket tárgyalja.