Az Alkekengi fructus anyanövénye a Physalis alkekengi L. (zsidócseresznye, hólyagcseresznye) a Solanaceae család rendhagyó képviselője. Bár a Solanaceae fajokra jellemző módon alkaloidokat tartalmaz és emiatt gyökere és föld feletti része mérgező, termése kivételes módon ehető. Jelen munkánkban a termés hidrofil jellegű antioxidáns komponenseivel foglalkozunk, keresve az egyes tartalomanyagok mennyisége és a kivonatok antioxidáns aktivitása közötti összefüggést. Vizes kivonatokat készítettünk szárított és friss, fagyasztva tárolt termésekből, meghatároztuk ezek aszkorbinsav és összpolifenol tartalmát, valamint vizsgáltuk antioxidáns hatásukat DPPH módszerrel és in vitro patkányagy homogenizátumon. A DPPH módszerrel mért antioxidáns aktivitás (fagyasztott termés: IC50 = 2,48 mg/ml; szárított termés: IC50 = 22,32 mg/ml) a termés C vitamin tartalmával (fagyasztott termés: 1,095 %; szárított termés: 0,162 %) mutat összefüggést, és szárítás során jelentősen csökken. A kivonatok patkányagy homogenizátumon meghatározott lipidperoxidáció gátlása kevésbé kifejezett, mint DPPH gyökmegkötő kapacitása, és a gyümölcs szárítása során szintén csökkenő tendenciát mutat (fagyasztott termés: IC50 = 6,43 mg/ml; szárított termés: IC50 = 15,59 mg/ml). Eredményeink egyértelműen igazolják a hólyagcseresznye termés vizes kivonatának szabadgyök fogó és lipidperoxidáció gátló hatását, ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a konzerválási illetve eldolgozási technológia nagymértékben befolyásolja ezen aktivitást és a hatásért felelős anyagok mennyiségét.