Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=91090
MOB:2007/4
Szerzők:Jáhn Marianna; Schmidt János; Fejérdy László; Tollas Örs Lehel; Fejérdy Pál; Madléna Melinda
Tárgyszavak:EPIDEMIOLÓGIA; SZÁJNYÁLKAHÁRTYA; SZÁJ DAGANATAI; STATISZTIKA
Folyóirat:Fogorvosi Szemle - 2007. 100. évf. 2. sz.
[https://ojs3.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/issue/archive]


  Szájnyálkahártya-elváltozások előfordulási gyakorisága Magyarországon / Jáhn Marianna [et al.]
  Bibliogr.: p. 62. - Abstr. hun., eng.
  In: Fogorvosi Szemle. - ISSN 0015-5314, eISSN 2498-8170. - 2007. 100. évf. 2. sz., p. 59-63. : ill.


A szerzők az "Epidemiológiai szűrővizsgálat a hazai lakosság szájállapotának felmérésére 2003-2004" című szűrő- vizsgálat eredményeit felhasználva a szájnyálkahártya-elváltozásokat, az éptől való eltérések előfordulását vizsgálják országos szinten, nem, életkor, szájüregi lokalizáció, területi eloszlás szerint összefüggéseket keresve a szájüregi nyálkahártya-elváltozások és a dohányzási szokások, ill. a fogorvoshoz járás rendszeressége szempontjából. 4606 személyt vizsgáltak meg (2923 nő és 1683 férfi). Főbb vizsgálati eredményeik a következők voltak: a férfiak 10,14%-nál, a nők 9,41%-ban találtak a szájüregi nyálkahártyán elváltozást. Az előző korcsoporthoz képest az elváltozások számának hirtelen növekedése miatt mind a nők, mind a férfiak esetén a 45-65 év közötti korcsoportot tekintik a legveszélyeztetettebb korcsoportnak. Ebben a korcsoportban a férfiak 14%-ban, nők esetén 11,5%-ban találtak nyálkahártya-elváltozást. A vizsgált populációban a legtöbb eltérést a bukkán regisztráltak, az esetek 32%-ban. A nemek vonatkozásában férfiaknál a legtöbb elváltozás a bukkán fordult elő (az összes elváltozás 42%-a), míg nők esetén a kemény szájpadon és a bukka nyálkahártyáján közel azonos mértékben, mintegy 24%-ban volt fellelhető elváltozás. Az ország statisztikai régiói szerint a legkevesebb elváltozást a Dél-Dunántúli Régióban regisztráltak (6,7%), míg legtöbb elváltozást a Közép-Dunántúli Régió lakossága mutatott (12,1%). A szerzők szignifikáns összefüggést találtak a szájnyálkahártya-elváltozások előfordulása és a dohányzási szokások között (p<0,001), az összefüggés a fogorvoshoz járás gyakoriságával jelentős volt, de statisztikailag nem mutatkozott szignifikánsnak (p>0,05). A felmérés adatai jó alapot szolgáltathatnak célzott megelőző programok tervezéséhez és szervezéséhez.