Jelen munka rövid áttekintést nyújt a keményítők gélesedési folyamatának tanulmányozása során alkalmazott vizsgáló módszerekről. A kísérletes munka célja kukorica- (A-típus) és burgonya - keményítő (B-típus) gélesedési hőmérsékletének meghatározása izoterm mikrokalorimetria és reológiai módszerek (rotációs és oszcillációs viszkozimetria) segítségével, valamint a különböző mérési technikákkal kapott eredmények összehasonlítása. A két keményítő vizes szuszpenziójának gélesedési hőmérséklete között szignifikáns különbség figyelhető meg, mely az A és B típusú keményítők eltérő szerkezeti felépítésének tulajdonítható. A három alkalmazott vizsgálómódszert összehasonlítva megállapítható, hogy az izoterm mikrokalorimetria és az oszcillációs viszkozimetria mérési eredményei között szoros korreláció áll fenn, míg a rotációs viszkozimetria túlbecsüli a gélesedési hőmérséklet értékét. Az oszcillációs mérések eredményei a gélesedési pont mellett információt szolgáltatnak a keményítő szuszpenziók csirízesedési hőmérsékletről is.