Bevezetés: A sürgősségi betegellátásban dolgozók széles spektrumú, kritikus és nem kritikus esetekkel találkozva folyamatosan nagy stresszhatásnak vannak kitéve. A gyakori traumatikus élmények és a nagy érzelmi munkaterhelés fokozza a kiégés és a másodlagos traumás stressz kialakulásának kockázatát. A pszichológiai immunkompetencia mint intraperszonális erőforrás a hatékony megküzdés kulcsa lehet. Célkitűzés: Célunk a pszichológiai immunkompetencia, a kiégés dimenziói - érzelmi kimerülés (EE), deperszonalizáció (DP), személyes teljesítmény (PA) - és a másodlagos traumás stressz közötti kapcsolatok feltárása volt a sürgősségi osztály dolgozói körében. Másodlagosan a nem, az életkor és a munkakör hatásait elemeztük. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatban 72, a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Orvostani Klinikáján dolgozó egészségügyi szakember (a teljes klinikai állomány 48%-a) a Maslach Kiégés Leltárból (MBI), a Pszichológiai Immunrendszer Kérdőívből (PIK) és a Másodlagos Traumás Stressz Skálából (STSS) álló online kérdőívcsomagot töltött ki. Az elemzést SPSS és R szoftverekkel végeztük; ellenőriztük a skálák belső megbízhatóságát, az összefüggéseket és a csoportkülönbségeket nemparaméteres statisztikai módszerekkel értékeltük. Eredmények: A PIK-pontszám szignifikánsan negatívan korrelált az MBI-EE- (p = -0,63) és az MBI-DP- (p = -0,56), valamint pozitívan az MBI-PA-skálával (p = 0,64; p<0,001). Az STSS-értékek az MBI-EE-vel pozitív (? = 0,56), a PIK-pontszámmal negatív kapcsolatot mutattak (p = -0,37). A nők nagyobb érzelmi kimerülést és STSS-értékeket jeleztek; az életkor és a munkakör nem mutatott szignifikáns protektív hatást. A mérési minta jellegzetességei korlátozhatják az eredmények általánosíthatóságát. Megbeszélés: Az eredmények alapján a pszichológiai immunkompetencia védelmet nyújthat a kiégés és a másodlagos traumás stressz ellen. A pszichés erőforrások hiánya fokozhatja az érzelmi kimerülés kockázatát, és az életkor vagy a munkaköri szerep önmagában nem véd. A nemek közti eltérések célzott, erőforrás-alapú intervenciókat indokolnak. Következtetés: A pszichológiai immunkompetencia meghatározó tényező a kiégés és a másodlagos traumás stressz szempontjából a sürgősségi ellátásban. Az egyéni pszichés erőforrások fejlesztése szervezeti intézkedésekkel kombinálva optimalizálhatja a dolgozók jóllétét és rezilienciáját. Kulcsszavak: kiégés, pszichológiai immunrendszer, másodlagos traumás stressz, sürgősségi ellátás