A családalapítás idejének kitolódása Magyarországon is megfigyelhető jelenség, amely egyre jelentősebb demográfiai és egészségügyi kihívásokat hordoz magában. Az életkor előrehaladtával a reproduktív képesség, különösen a nők esetében, irreverzibilis biológiai változásokon megy keresztül, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a termékenységmegőrző eljárások, amelyek elősegítik a reproduktív potenciál megőrzését. Magyarországon 2025-ben módosult a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet, amely lehetővé tette a korábban nem engedélyezett, szociális indikáció alapján történő petesejtfagyasztást, elsősorban olyan személyeknél, akiknél a jövőben a petesejtek megtermékenyítési képességének jelentős csökkenése valószínűsíthető. Az asszisztált reprodukciós technikák között a petesejtfagyasztás új keletű folyamatnak tekinthető, amely több évtizedes kutatás-fejlesztés eredményének köszönhetően napjainkban rutinszerű eljárássá vált. Nemzetközi adatok alapján azonban a fagyasztott petesejtek felhasználási aránya mindösszesen 11-16% közé tehető, ami a későbbiekben tárolási és infrastrukturális kihívásokat okozhat. A jelenleg rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a petesejtfagyasztás biztonságos és hatékony eljárás, a friss és fagyasztott petesejtek felhasználásával született gyermekek egészségi mutatói között nem fedezhető fel szignifikáns eltérés. Mindazonáltal a módszer teljes körű értékeléséhez további hazai adatgyűjtésre és hosszú távra kiterjedő utánkövetéses vizsgálatokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az országos kimeneteli adatok átfogó elemzését, valamint a petesejtfagyasztás klinikai, demográfiai és egészségügyi rendszerre gyakorolt hatásainak részletes értékelését Magyarországon.  Kulcsszavak: termékenységmegőrzés, Magyarország, krioprezerváció, demográfia, petesejtek