Bevezetés és célkitűzés: A mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb szerepet tölt be az egészségügyben, különösen a diagnosztika, a döntéstámogatás, a személyre szabott medicina, a robotika, az adminisztráció és az orvosképzés területén. A mesterséges intelligencia klinikai alkalmazása ugyanakkor nemcsak technológiai lehetőségeket, hanem etikai, adatvédelmi és jogi kihívásokat is felvet. Tanulmányunk célja a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásainak fő előnyeit és kockázatait integráltan áttekinteni, különös tekintettel a felelősségi kérdésekre. Módszer: Interdiszciplináris, narratív jellegű kritikai irodalmi áttekintést végeztünk. A feldolgozott tudományos és szabályozási forrásokat tartalomelemzés, tematikus elemzés és kritikai diskurzuselemzés segítségével értékeltük, az orvosszakmai, etikai, jogi és adatvédelmi szempontok összekapcsolásával. Eredmények: A vizsgált szakirodalom alapján a mesterséges intelligencia javíthatja a diagnosztikai pontosságot, támogathatja a személyre szabott döntéshozatalt, csökkentheti az adminisztratív terheket, hozzájárulhat az ellátáshoz való hozzáférés javításához, valamint új lehetőségeket teremthet a robotika és az orvosképzés területén. Ugyanakkor az algoritmikus torzítás, a feketedoboz-jellegből fakadó átláthatatlanság, az adatvédelmi és kiberbiztonsági kockázatok, továbbá a társadalmi elfogadás bizonytalanságai jelentős akadályokat képeznek. Legfontosabb megállapításunk, hogy e tényezők a klinikai felelősség kérdésében összegződnek, miközben a hagyományos, orvosközpontú felelősségi modell egyre kevésbé elegendő. Következtetés: A mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazása csak integrált, felelősség-központú megközelítés mellett lehet fenntartható és legitim. A fejlesztők, az egészségügyi intézmények és a klinikusok közötti felelősségi viszonyok újragondolása, valamint az átláthatóság, az emberi kontroll, a betegautonómia és az adatvédelem intézményi garanciáinak megerősítése a biztonságos mesterséges intelligencia bevezetésének alapvető feltétele.  Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, egészségügy, orvosi felelősség, adatvédelem, klinikai döntéstámogatás