Bevezetés: Számos klinikai megfigyelés igazolja a nem befolyásoló szerepét a fokozott nyomásterhelés megszüntetését követő kardiális reverz remodelláció folyamatában, azonban ezeket a vizsgálatokat különböző tényezők korlátozzák. Ezért célul tűztük ki, hogy standard laboratóriumi körülmények között vizsgáljuk meg a nemi különbségeket és hasonlóságokat egy releváns kisállatmodellben. Módszerek: Hím és nőstény patkányokban a bal kamra fokozott nyomásterhelését az abdominalis aorta műtéti beszűkítésével (abdominal aortic banding, AB) idéztük elő 6 és 12 hét időtartamra. Korban illesztett, áloperált állatok szolgáltak kontrollként. A 6. héten a szűkület eltávolításával (debanding) szüntettük meg a nyomásterhelést. A miokardiális remodelláció különböző aspektusait echokardiográfiával, nyomás-térfogat analízissel, hisztológiával, qRT-PCR-rel, valamint proteomikai vizsgálattal jellemeztük. Eredmények: Az AB-csoportokat mindkét nemben kifejezett szívizom-hipertrófia, emelkedett fötális génexpresszió és fokozott fibrózis jellemezte a 6. héten. A szerkezetbeli átépülés mellett, bár a szisztolés funkció megtartott volt, az aktív relaxáció jelentősen károsodott. Azonban a szisztolés funkció dekompenzációja és a diasztolés funkció további romlása csak a hím AB-állatoknál következett be a 12. héten. Az AB mindkét nem esetén hasonló proteomikai változásokhoz vezetett a 6. hétre, míg a 12. hétre jellegzetes nemi különbségek alakultak ki. A nyomásterhelés megszüntetése után, a szívizom-hipertrófia visszaalakulása és a diasztolés funkció normalizációja mindkét nemben hasonló mértékben ment végbe. Azonban a nőstényekben a fibrózis, a fötális génexpresszió és a proteomikai változások nagyobb mértékű visszaalakulást mutattak a hím állatokhoz képest. A nyomásterhelés megszüntetése a hímeknél funkcionális szinten okozott nagyobb antiremodellációs hatást, mivel a nyomásterhelés megszüntetése erőteljesen gátolta a progresszív funkcionális hanyatlást a hímeknél. Következtetések: A nyomásterhelés megszüntetése jelentős reverz remodellációhoz vezetett mindkét nemben. A nőstényekben a fibrózis, a fötális génexpresszió és a proteomikai változások nagyobb mértékű visszaalakulást mutattak. A hímeknél funkcionális szinten alakult ki nagyobb reverz remodellációs hatás.  Kulcsszavak: miokardiális hipertrófia, nemi különbségek, proteomika