Az Európai Kardiológus Társaság Irányító Testülete (ESC Board) 2019-ben kezdeményezte a European Unified Registries On Heart Care Evaluation and Randomised Trials (EuroHeart) programot. Olyan nemzetközi kooperáció létrehozását javasolták, amelyben egységes nómenklatúrát és adatstruktúrát használó nemzeti regiszterek vesznek részt. A Magyar Kardiológusok Társaságának Elnöksége 2021-ben csatlakozott a programhoz, amit a 2014 óta folyamatosan működő Nemzeti Szívinfarktus Regiszter tett lehetővé. A EuroHeart adatainak első elemzésében 7 országból (Észtország, Izland, Magyarország, Portugália, Románia, Svédország, Szingapúrból beérkezett adatokat dolgoztunk fel) Az elemzésben 2022-ben ellátott, 40 021, heveny szívinfarktus (18 686 STEMI és 21 335 NSTEMI) miatt regisztrált beteg szerepelt. Az adatokat 2023-ban publikálták. Országos lefedettségű infarktusregiszter Svédországban és Magyarországon működött, a többi országban regionális vagy centrumhoz kötött adatokat rögzítettek. Az elemzett esetek 39,3%a Svédországból, 30,1%-a Magyarországról, 20,1%-a Portugáliából származott. Az átlagos életkor 68 év, a betegek közel egyharmada (31,6%) nő. Gyakori társbetegség volt a hipertónia és a cukorbetegség (67,9%, illetve 28%). Minden ötödik beteg (20,2%) kórelőzményében szerepelt szívinfarktus, 6,2%-nál stroke. Kóros vesefunkció a betegek 7,5%ánál igazolódott. A teljes lakosságot lefedő regiszterek adatai szerint STEMI-ben a PCI-kezelés gyakorisága Magyarországon 86,2%, Svédországban 91,8% volt. A STEMI-betegek optimális időben (<12 h) végzett primer PCI-kezelésére összességében a betegek 73%-ánál került sor, a részt vevő országoknál ez az arány különbözött. Svédországban a betegek 90,9%-ában az ér megnyitására a panasz kezdetétől számított 12 órán belül sor került, Magyarországon ez csak a kezelések 46,4%-ában valósult meg. A EuroHeart-betegek kórházi távozásakor a másodlagos megelőzésben fontos gyógyszerek közül a statin alkalmazása volt a leggyakoribb (92,1%). A kórházból való távozáskor az aszpirint, a P2Y12-gátlókat és a statint megfelelő gyakorisággal adták (91,3%, 94,8%, valamint 94,1%). Az NSTEMI-betegek 84,4%ánál került sor koronarográfiára, amelyet a panasz kezdetétől számítva 24 órán belül a kezelések 54,1%-ban végeztek el. A távozáskor alkalmazott gyógyszerek közül statint az NSTEMI-betegek 90,7%-a kapott. Az aszpirin és a P2Y12-gátló gyógyszerek alkalmazásának gyakorisága (84,9%, illetve 80,4%) elmaradt a STEMI-betegeknél megfigyelt értéktől. A TAGG kezelésre használt hatóanyagok tekintetében jelentős különbségek voltak az országok között. Következtetés: A EuroHeart programban résztvevő országok növekvő száma lehetővé teszi, hogy valós, egymással összehasonlítható adatokkal rendelkezzünk a legfontosabb kardiológiai megbetegedések ellátásáról. Kulcsszavak: szívinfarktus, regiszterek, EuroHeart program, PCI