Az antihisztaminok hosszú évtizedek óta szerepelnek a gyógyszerpalettán. Recepten történő rendelésük gyakori a fejlett, allergiás megbetegedésekre hajlamosabb társadalomban, manapság sok hatóanyag már vény nélkül is kapható a gyógyszertárakban. Az elsőként megjelent antihisztaminokhoz társított terápiás gyakorlat berögzülhet, és az újabb generációs szerekre is szeretnénk azt alkalmazni, azonban figyelembe kell vennünk, hogy az alternatív indikációban való használatuk az újabb hatóanyagok eltérő, szelektív hatásmechanizmusa miatt már érvényét vesztette. Egészségügyi szakemberként kiemelten fontos szerepünk van abban, hogy támogassuk a megfelelő indikációban történő használatukat, a terápiás cél ismeretében irányítsuk a megfelelő hatóanyagokra a fókuszt, és hogy megakadályozzuk a helytelen és túlzott gyógyszerelési szokásokat. Hatékony és gazdaságos gyógyszerfelhasználásra kell törekednünk, a "nil nocere" elvnek pedig mindig érvényesülnie kell. Biofarmáciai szemléletű összefoglaló értekezésem a magas szintű molekuláris immunbiológia, farmakodinámia és farmakokinetika legújabb evidenciáin keresztül ismerteti a hisztamin endogén szerepét az antihisztaminok tükrében.  Kulcsszavak: hisztamin, hízósejt, off-label, degranuláció, antikolinerg, szelektív antihisztamin