Az elmúlt évtizedekben jelentős áttörések történtek a rheumatoid arthritis kezelésében, beleértve új terápiás célpontot azonosítását és a "treat-to-target" elv bevezetését. Azonban a betegek 10-30%-ában továbbra sem érhető el megfelelő terápiás válasz. Ennek következtében ezeknél a betegeknél továbbra is fennállnak a gyulladásos tünetek és/vagy a perzisztáló fájdalom és mozgáskorlátozottság, mely az életminőségük romlásához vezet. E betegcsoport fontosságát az is ki. emeli, hogy az Európai Reumatológiai Társaságok Szövetsége (EULAR) a közelmúltban tette közzé a nehezen kezelhetú rheumatoid arthritis definícióját és a kezelésüket segítő terápiás ajánlásokat. A nehezen kezelhető rheumatoid arthritis nem csak a valódi terápiarezisztenciát foglalja magában, hanem komorbid kórképek jelenlétét, szekunder osteoarthritist, egy idejűleg jelentkező egyéb fájdalom-szindrómákat, pszichoszociális tényezőket, azonban a hátterében álló folyamatok nen teljesen ismertek. A jelen összefoglaló célja, hogy áttekintsük a nehezen kezelhető rheumatoid arthritisszel kapcsolata jelenlegi álláspontokat, a kórkép kialakulásához vezető faktorokat és a terápiát javító lehetőségeket.  Kulcsszavak: nehezen kezelhető, rheumatoid arthritis, terápiarezisztencia, fájdalom, ízületi gyulladás